8.1. Szakképzési juttatások, támogatások, finanszírozás
Ebben a fejezetben áttekintjük a szakképzés pénzügyi, finanszírozási szabályait. A szabályok mögött meghúzódó cél, hogy minél többen válasszák az általános iskola elvégzése után a szakképzést, és számukra a szakképzés hatékony felkészülési lehetőséget biztosítson a munka világára. Ennek érdekében a finanszírozási, támogatási rendszernek egyszerre kell motiválónak lennie a szakképzésbe bekapcsolódók számára, és kell megteremtenie a megfelelő érdekeltséget a duális képzőhelyek számára.
Elsőként ismertetjük a szakképzés ingyenességére vonatkozó szabályokat. Bemutatjuk a tanulók juttatásait, az őket megillető kedvezmények rendszerét. Majd ismertetjük a duális képzőhelyek finanszírozására vonatkozó lehetőségeket, szabályokat.
Ebben az fejezetben a szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanulók duális képzőhelyen történő foglalkoztatásával kapcsolatos finanszírozási szabályokat is bemutatjuk. Kitérünk a finanszírozás módjára, az adott tanulóra elszámolható finanszírozás számítási módjára.
8.2. A szakképzés ingyenessége
A szakmai oktatás ingyenessége
A Szakképzési törvény kimondja, hogy Magyarországon az első két szakma megszerzése ingyenes. Az első szakma esetében a szakma ingyenes megszerzésének lehetősége a szakmai vizsga befejezéséig áll fenn. A második szakma esetében az állam három tanéven keresztül biztosítja az ingyenességet.
Abban az esetben, ha a tanuló előkészítő évfolyamra jár, vagy műhelyiskolában szerez első részszakmát, számára a szakképzésnek ezen formái is ingyenesek.
Nem számít bele a két szakmába, ha valaki adott szakma részszakmáját is megszerzi.
A szakmai képzés ingyenessége
A felnőttképzés keretében megvalósított szakmai képzésben egy szakképesítés szintén ingyenesen megszerezhető. A tanulmányok ingyenessége a képesítő vizsga letételéig tart. Fontos kitétel azonban, hogy ingyenesen szakképesítést szerezni csak szakképző intézmény által szervezett szakmai képzés keretében lehet. A szakképzésben való ingyenes részvétel szempontjából a Szakképzési törvény hatálybalépését követően, 2020. január 1 után megszerzett szakma és szakképesítés vehető figyelembe (Szkt. 125. § (12)).
Érettségi és szakképzés
Biztosított továbbá mind tanulói jogviszony, mind pedig felnőttképzési jogviszony keretében az érettségi bizonyítvány ingyenes megszerzése technikumban, valamint együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézményben.
(A fenntartóval kötött együttműködési megállapodás az állami finanszírozás egyik feltétele a nem állami fenntartású szakképző intézmények esetében.)
Speciális igényű személyek és a szakképzés ingyenessége
A fogyatékkal élő, sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos helyzetű személyek esetében tanulói jogviszony keretében állam által fenntartott szakképző intézményben a szakképzés minden esetben ingyenes.
| Jogszabály |
| A szakképzés ingyenessége Szkt.3. § (1) Az állam a) az első kettő szakma megszerzését – ideértve az ahhoz kapcsolódó előkészítő évfolyamban, illetve a műhelyiskolában való részvételt is – az első szakmai vizsga befejezéséig, a második szakma esetén legfeljebb három tanéven keresztül, |
- a szakmai képzéshez kapcsolódó első szakképesítés megszerzését az első képesítő vizsga letételéig és
- a technikumban tanulói jogviszony, illetve felnőttképzési jogviszony keretében az érettségi bizonyítvány megszerzését az általa, illetve az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézményben ingyenesen biztosítja. A szakképzésben való ingyenes részvétel szempontjából nem számít önálló szakma megszerzésének a munkakör magasabb színvonalon történő ellátása céljából a meglévő részszakmát magában foglaló szakmára történő felkészítés és szakmai vizsga letétele. (1a) Az állam, illetve az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézményben minden esetben ingyenes a szakképzésben tanulói jogviszony keretében való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személy részére.
8.3. A tanuló juttatásai és az őt megillető további kedvezmények
8.3.1. Az ösztöndíj
Az ösztöndíj anyagi természetű motivációs eszköz. Ösztöndíj tanulói jogviszony keretében, kizárólag szakképző intézményben jár a tanulóknak. Vagyis ösztöndíj szakképző intézményben megvalósított szakmai oktatásban részt vevő tanulóknak jár, mégpedig olyan tanulóknak, akik jogosultak ingyenesen részt venni a szakmai oktatásban. Meghatározott az ösztöndíj igénybevételének időtartama is, amely nem haladhatja meg a szakmai oktatás szakmajegyzékben meghatározott időtartamát.
Nem adható ösztöndíj annak a tanulónak, aki duális képzőhellyel szakképzési munkaszerződést kötött, és ebből kifolyólag a szakmai oktatás keretei között munkabérben részesül.
Tehát a fenti feltételeknek megfelelő valamennyi tanuló részesül ösztöndíjban az ágazati alapozó oktatás során – szakképző iskolában a kilencedik évfolyamon, technikumban a kilencedik és tizedik évfolyamon. Viszont a felsőbb évfolyamokon a szakirányú oktatási szakaszban azok kaphatnak ösztöndíjat, akiknek nem sikerült szakképzési munkaszerződést kötniük, így nem részesülnek munkabérben.
A szakmai oktatásban ösztöndíjat a tanuló csak az első szakma megszerzésére irányuló oktatás időszakában kaphat.
| Jogszabály |
| Szkt. 59. § (1) A tanuló a Kormány rendeletében meghatározottak szerint ahhoz a szakképző intézményben szervezett szakmai oktatáshoz kapcsolódóan, amelyben ingyenesen vesz részt az első szakma megszerzésével aa) – a szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel részt vevő tanuló kivételével – ösztöndíjra és ab) egyszeri pályakezdési juttatásra, rászorultsági helyzete és jó tanulmányi eredménye alapján pályázat útján támogatásra jogosult. |
A szakképzési ösztöndíj mértéke
A szakképzési ösztöndíj számításának alapja a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltségének egyhavi összege, ez 2022-ben 100.000 Ft.
A technikumban tanulmányait folytató tanuló az ágazati alapoktatási szakaszban a 100.000 Ft-os havi összeg/számítási alap 8%-át kapja havi ösztöndíjként. A szakképző iskolában tanulmányait folytató tanuló ennek kétszeresét, 16%-át kapja.
A szakirányú oktatási szakaszban, amennyiben a tanuló nem kötött szakképzési munkaszerződést, vagyis a tanuló nem duális képzőhelyen, hanem kizárólag a szakképző intézményben folytatja tanulmányait, az ösztöndíj mértéke jelentős mértékben függ a tanulmányi eredménytől.
Amennyiben a tanuló tanév végi minősítése hármas alatti, akkor az ösztöndíj mértéke a 100.000 Ft-os számítási alap 8%-a. Ha az év végi minősítése eléri vagy meghaladja a 4,5-öt, akkor az ösztöndíj mértéke a számítási alap 59%-a.
Szakképzési ösztöndíj az előkészítő évfolyamon tanulóknak is jár, ennek mértéke az ösztöndíjszámítás alapjának 8%-a.
Amennyiben a tanuló évfolyamismétlésre kényszerül, a megismételt évfolyamon nem kap ösztöndíjat.
Fegyelmező ereje lehet annak a szabálynak, miszerint ha a tanuló igazolatlan hiányzása eléri a 6 foglalkozást, a tanév hátralévő részében nem kaphat ösztöndíjat.
| Jogszabály |
| Szkr. 171. § (1) Az Szkt. 59. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti ösztöndíj havonkénti összege a) a technikumban folyó ágazati alapoktatásban az ösztöndíj alapjának nyolc százaléka, a szakképző iskolában folyó ágazati alapoktatásban az ösztöndíj alapjának tizenhat százaléka, b) a szakképző intézményben folyó szakirányú oktatásban az ösztöndíj alapjának ba) nyolc százaléka, ha a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 2,00– 2,99 között van, bb) huszonöt százaléka, ha a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 3,00–3,99 között van, bc) negyvenkettő százaléka, ha a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 4,00–4,49 között van, bd) ötvenkilenc százaléka, ha a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 4,49 fölött van. (1a) Az ösztöndíj havonkénti összege az ösztöndíj alapjának tizenhat százaléka, ha a tanuló nem rendelkezik a szakképzés keretében fennálló tanulói jogviszonyából a megelőző tanévre vonatkozóan figyelembe vehető év végi minősítéssel. Az előkészítő évfolyamon járó ösztöndíj havonkénti összege az ösztöndíj alapjának nyolc százaléka. Az ösztöndíjra – a szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel részt vevő tanuló kivételével – az első szakma megszerzéséhez kapcsolódóan az adott szakmára vonatkozóan a szakmai oktatásnak a szakmajegyzékben meghatározott időtartamáig a szakképző intézmény nappali rendszerű olyan szakmai oktatásában tanulói jogviszonyban részt vevő tanuló jogosult, amelyre jogszabály alapján ingyenes részvételre jogosult. A megismételt évfolyamon nem részesülhet ösztöndíjban a tanuló, ha évfolyamismétlésre kötelezték. Az adott tanév hátralévő részében nem részesülhet ösztöndíjban a tanuló, ha az igazolatlan mulasztása eléri a hat foglalkozást. E bekezdést kell alkalmazni az előkészítő évfolyam és a műhelyiskola tanulójára is. |
8.3.2. A szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel résztvevők munkabére
A munkabér mértéke
Az a tanuló, aki szakképzési munkaszerződést kötött, havi munkabérre jogosult. A havi munkabér mértékét a Szakképzési törvény végrehajtási rendelete határozza meg. Az ösztöndíjtól és a korábbi szabályozástól eltérően a munkabér mértékét nem a legkisebb kötelező munkabér alapján kell meghatározni. A munkabér számításának alapja a központi költségvetésről szóló törvényben a szakirányú oktatásra meghatározott, egy főre számított éves önköltség. Ez az összeg 2022-ben egy évre 1.200.000 forint. Ennek egy hónapra vetített összege, vagyis 100.000 Ft a tanulónak fizetendő havi munkabér minimum összege. A maximum összeg ennek 168 százaléka lehet, tehát 168.000 Ft.
A havi munkabér összegét a szakképzési munkaszerződésben kell meghatározni.
Ahogy az ösztöndíj meghatározása is teljesítményalapú, úgy a munkabér mértékét is a tanuló/képzésben részt vevő személy tanulmányi eredményeit, felkészültségét, munkateljesítményét figyelembe véve kell meghatározni. Tehát nem célravezető az a megközelítés, hogy mindenki azonos munkabérben részesüljön.
Egyéb juttatások
A tanulót más egyéb juttatások is megilletik. Ezen juttatások körét és mértékét alapvetően az adott munkahelyre és az általa betöltött munkakörre jellemző juttatások határozzák meg. Más oldalról megközelítve: a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanuló meg kell hogy kapja azokat a juttatásokat, amelyeket azok a munkavállalók kapnak, akik a tanult szakmával betölthető munkakörökben foglalkoztatottak az adott munkaadónál. Ezek közé a juttatások közé tartoznak a különböző cafeteria jellegű juttatások, a munkaruha, egyéni védőfelszerelés biztosítása. Ide tartozik továbbá az adható útiköltség-térítés és az étkezési kedvezmény is. Az adható juttatásokat havi szinten a maximális munkabér mértékéig, 168.000 Ft-ig kell biztosítani.
Mind a havi munkabért, mind pedig az egyéb juttatásokat az adott hónapra eső igazolatlan mulasztások arányában csökkenteni kell.
Az egyéb juttatások mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni a havonta ledolgozott munkanapok számát. Ezek alapján kell arányosítva megfizetni a munkabért és a juttatásokat.
A tanuló társadalombiztosítási jogosultságai
A szakképzési munkaszerződés által meghatározott időszakban:
• a tanuló társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak minősül; • a munkaviszony időtartama nyugellátásra jogosító időtartamnak minősül; • a munkabér beszámításra kerül a nyugdíjalap számításánál.
Adómentesség
A személyi jövedelemadó szempontjából mind a kifizetett munkabér, mind pedig az egyéb juttatások adómentes kifizetésnek minősülnek a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 4.11-es pontja alapján.
8.3.3. Egyszeri pályakezdési juttatás
Pályakezdési juttatásra jogosult minden tanuló, aki szakképző intézményben szervezett szakmai oktatásban ingyenesen vett részt.
Az egyszeri pályakezdés juttatás alapja szintén a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltségének egyhavi összege. Az egyszeri pályakezdés juttatás összege is erősen függ a tanulmányi eredményektől, pontosabban a szakmai vizsga eredményétől.
Az egyszeri pályakezdés juttatás mértéke a szakmai vizsga eredménye alapján az alábbiak szerint alakul:
A számítási alap
- 133%-a, ha a szakmai vizsga eredménye 2,00–2,99 között van,
- 184%-a, ha a szakmai vizsga eredménye 3,00–3,99 között van,
- 243%-a, ha a szakmai vizsga eredménye 4,00–4,49 között van,
- 302%-a, ha a szakmai vizsga eredménye 4,49 fölött van.
| Jogszabály |
| Szkr. 172. § Az Szkt. 59. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti egyszeri pályakezdési juttatás egyszeri összege az egyszeri pályakezdési juttatás alapjának százharminchárom százaléka, ha a szakmai vizsga eredménye 2,00–2,99 között van, száznyolcvannégy százaléka, ha a szakmai vizsga eredménye 3,00–3,99 között van, kettőszáznegyvenhárom százaléka, ha a szakmai vizsga eredménye 4,00–4,49 között van, háromszázkettő százaléka, ha a szakmai vizsga eredménye 4,49 fölött van. |
8.3.4. Tanuló számára pályázat alapján adható támogatás
A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók számára a szakképzési jogszabályokban biztosított a lehetőség arra, hogy pályázatot nyújtsanak be tanulmányaik támogatására. A pályázat benyújtásának feltétele, hogy a benyújtáskor vagy az azt megelőző évben a tanuló hátrányos helyzetűnek minősüljön, vagy jogosult legyen rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre.
Ennél a támogatási formánál is érvényesül a tanulásra motiválás, a pályázat benyújtásának feltétele ugyanis, hogy az azt megelőző évben a tanuló év végi átlaga 3,5 fölött legyen. A támogatás alapja ebben az esetben is a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltségének egyhavi összege. A havonta adott támogatás mértéke függ a tanulmányi eredménytől. A támogatás mértéke 4,5-től már a támogatás alapjának 34%-a.
| Jogszabály |
| Szkr. 173. § (1) Az Szkt. 59. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott támogatásra a 171. § (3) bekezdésének megfelelő olyan tanuló pályázhat, aki a pályázat benyújtásakor vagy az azt megelőző öt évben hátrányos helyzetűnek minősül, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, és a pályázat benyújtását megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 3,50 fölött van. (2) A támogatás havonkénti mértéke, ha a tanuló a szakképzés keretében fennálló tanulói jogviszonyából a megelőző tanévre vonatkozóan figyelembe vehető év végi minősítéssel a) rendelkezik, a támogatás alapjának |
aa) tizenhat százaléka, ha a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 3,50–
3,99 között van,
ab) huszonöt százaléka, ha a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga
4,00–4,49 között van,
ac) harmincnégy százaléka, ha a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga
4,49 fölött van,
b) nem rendelkezik, a 171. § (1a) és (2) bekezdése szerinti mértékének a támogatás alapjára vetítve megállapított összege.
- A pályázati kiírást a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a szakképzési tájékoztatási és információs központ keretében működtetett honlapon teszi közzé. A támogatásról a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal dönt.
- A támogatást a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal támogatói okirattal biztosítja. (5) A támogatásra a tanuló az adott szakmára vonatkozóan a szakmai oktatásnak a szakmajegyzékben meghatározott időtartamáig a (2) bekezdésben meghatározott mértékben jogosult, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel.
8.4. A duális képzés finanszírozási rendszere
8.4.1. Az adócsökkentési lehetőségre vonatkozó főbb szabályok, feltételek
A duális képzőhelyen történő szakirányú oktatás finanszírozása technikailag adókedvezmény, adócsökkentési lehetőség érvényesítésével, illetve adóvisszatérítéssel valósul meg. Abban az esetben, ha a befizetendő adó mértékét a visszaigényelhető összeg meghaladja, visszatérítésről beszélhetünk.
A duális képzőhelyek a 2022. január 1-ével hatályba lépő változások alapján az adócsökkentő tételeket a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthetik. (2021. december 31-éig a szakképzési hozzájárulási kötelezettség állt szemben az adócsökkentő tételekkel.)
| Jogszabály |
| A szociális hozzájárulásról szóló törvény – 2018. évi LII. törvény 17/A. § (1) Az adófizetési kötelezettséget adókedvezményeket követő sorrendben – csökkenti: a) az állam, illetve a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 88. § (6) bekezdése szerinti szakképzési megállapodással vagy az Szkt. 109. § (3) bekezdése szerinti együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott aa) szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulónként, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyenként a szakirányú oktatás, illetve ab) szakiskolával tanulói jogviszonyban álló tanulónként az Nkt. 13/A. § (3) bekezdése szerinti nevelés-oktatás arányosított önköltsége alapján az egy munkanapra vetített mérték és – a szakképző intézményben, illetve a szakiskolában teljesített oktatási nap és az olyan munkanap kivételével, amire tekintettel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő munkabérre nem jogosult – a tárgyhónap munkanapjai számának szorzataként számított összege, |
b) – ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy sikeres szakmai vizsgát tett – az Szkt. 83. § (2) bekezdés a) pontja szerint megkötött és legalább hat hónapos időtartamban fennálló szakképzési munkaszerződésre tekintettel az a) pont alapján jogszerűen igénybe vett adókedvezmény húsz százalékának megfelelő összeg.
A szakképzési hozzájárulás számításához hasonlóan azok a munkáltatók, akik szociális hozzájárulási adó fizetésére kötelezettek, ennek az adónemnek a terhére részesülnek adókedvezményben, vagy a befizetett adót meghaladó összeg esetében adóvisszatérítés formájában juthatnak hozzá a finanszírozási forrásokhoz. A szociális hozzájárulási adó fizetésére nem kötelezett szervezetek – közhasznú szervezetek, gazdasági társaságok, KIVA adóalanyiságot választó szervezetek – szintén adó-visszaigénylés keretében érvényesíthetik szakirányú oktatásra fordított költségeiket.
A finanszírozás módja megegyezik a tanulói jogviszonyban állók és a felnőttképzési jogviszonyban szakirányú oktatásban résztvevők esetében.
A fentieknek megfelelően a kifutó rendszerű tanulószerződésekhez kapcsolódó finanszírozás módja is megváltozott. Ugyanezeket a szabályokat alkalmazhatják azok a szervezetek, amelyek a felsőoktatási törvény alapján duális képzésben vagy gyakorlatigényes alapképzési szakon egybefüggő szakmai gyakorlat biztosításában vesznek részt.
8.4.2. Az adókedvezmény igénybevételének alapja
A szakirányú oktatásban résztvevők esetében az adókedvezmény igénybevételének alapja a szakképzési munkaszerződés. A szakképzési munkaszerződéssel kapcsolatos tudnivalókat a 9. fejezetben mutatjuk be.
A finanszírozás alapja a duális képzőhelyen eltöltött idő, vagyis a duális képzőhelyen történő szakirányú oktatás napjai. A szakképző intézményben töltött oktatási napok nem számítanak bele a munkaidőbe, így a tanuló/felnőttképzésben résztvevő nem jogosult munkabérre sem. Ebből következik, hogy az adócsökkentés sem érvényesíthető ezekre a napokra.
| Jogszabály |
| A SZOCHO tv. (A 2018. évi LII. tv. a szociális hozzájárulási adóról) 17/A §-a: 17/A. § (1) Az adófizetési kötelezettséget – a 10–17. § szerinti adókedvezményeket, valamint az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) IX. fejezet 462/C. §-a, 462/D. §-a, 462/E. §-a és az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény 250. §-a szerinti adókedvezményeket követő sorrendben – csökkenti a) az állam, illetve a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 88. § (6) bekezdése szerinti szakképzési megállapodással vagy az Szkt. 109. § (3) bekezdése szerinti együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott aa) szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulónként, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyenként a szakirányú oktatás, illetve ab) szakiskolával tanulói jogviszonyban álló tanulónként az Nkt. 13/A. § (3) bekezdése szerinti nevelés-oktatás arányosított önköltsége alapján az egy munkanapra vetített mérték és – a szakképző intézményben, illetve a szakiskolában teljesített oktatási nap és az olyan munkanap kivételével, amire tekintettel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő munkabérre nem jogosult – a tárgyhónap munkanapjai számának szorzataként számított összege, |
b) – ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy sikeres szakmai vizsgát tett – az Szkt. 83. § (2) bekezdés a) pontja szerint megkötött és legalább hat hónapos időtartamban fennálló szakképzési munkaszerződésre tekintettel az a) pont alapján jogszerűen igénybe vett adókedvezmény húsz százalékának megfelelő összeg,
- Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy az Szkt. szerinti szakirányú oktatásban a szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszonya mellett vesz részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy, az adófizetési kötelezettség az (1) bekezdés a) és b) pont szerinti összeg ötven százalékával csökkenthető.
- Az önköltség és az alapnormatíva mértékét a központi költségvetésről szóló törvény, az önköltség szakmánként alkalmazandó és az alapnormatíva képzési területenként alkalmazandó súlyszorzóját a Kormány rendeletben határozza meg.
- Az e § szerinti adókedvezményt az érvényesítheti, aki a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel az Szkt. alapján szakképzési munkaszerződést, illetve a hallgatóval az Nftv. alapján hallgatói munkaszerződést, gyakorlatigényes alapképzési szak esetében a felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodást kötött, ideértve azt is, aki a 36/D. § (1) bekezdés b) pontja szerinti együttműködési megállapodást kötött. Az (1) bekezdés szerint megállapított fizetendő adót meghaladó adókedvezményt, továbbá a szociális hozzájárulási adó fizetésére törvény alapján nem köteles személy az e § szerinti adókedvezményt adó-visszaigénylés keretében érvényesítheti.
8.4.3. A finanszírozási összeg számítása
Az egy tanulóra és egy évre elszámolható önköltség mértékét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. Ennek összege a 2022. évi központi költségvetésről szóló törvény szerint évi 1.200.000 Ft személyenként.
Az adott szakmára vonatkozó alap normatíva – vagyis arányosított önköltség – a költségvetési törvényben meghatározott önköltség és a szakmára vonatkozó súlyszorzó (ágazati szorzó) szorzata. A súlyszorzót a Szakképzési törvény végrehajtási rendelete határozza meg. A szakmánként alkalmazandó súlyszorzót az adott szakma eszközigényének megfelelően határozták meg. Minél magasabb egy szakma eszközigénye, annál magasabb a súlyszorzója.
| Tanulási javaslat |
| Tekintse át az alábbi táblázatban az ágazati szorzókat! |
| Srsz. | Ágazat/MKKR szint | Szorzó |
| 1. | a bányászat és kohászat ágazatba tartozó szakmák esetében | 2,42 |
| 2. | az egészségügyi technika ágazatba tartozó szakmák esetében | 2,85 |
| 6. | az építőipar ágazatba tartozó szakmák esetében | 2,42 |
| 12. | az informatika és távközlés ágazatba tartozó szakmák esetében | 2,20 |
| 13. | a kereskedelem ágazatba tartozó szakmák esetében | 2,20 |
| 14. | a környezetvédelem és vízügy ágazatba tartozó szakmák esetében | |
| ha a szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szintje 5 | 2,85 | |
| ha a szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szintje 4 | 2,42 | |
| 15. | a közlekedés és szállítmányozás ágazatba tartozó szakmák esetében, | 2,20 |
| 16. | a kreatív ágazatba tartozó szakmák esetében | 2,42 |
| 23. | a turizmus-vendéglátás ágazatba tartozó szakmák esetében | 2,20 |
| 24. | a vegyipar ágazatba tartozó szakmák esetében | |
| ha a szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szintje 5 | 2,85 | |
| ha a szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szintje 4 | 2,42 |
A szakmánként alkalmazandó súlyszorzó mellett az évfolyami szorzót is alkalmazni kell a szerint, hogy a tanuló mely évfolyamon vesz részt a szakirányú oktatásban. Az évfolyami szorzókat befolyásolja, hogy milyen időtartamú (hány év) a szakirányú oktatás.
| Tanulási javaslat |
| Tekintse át a szakirányú oktatás évfolyami szorzóit: Évfolyami szorzó, ha a szakirányú oktatás képzési ideje legfeljebb 1 év, 1,00, legfeljebb 2 év ba) az első évfolyamon 1,20, bb) a második évfolyamon 0,80, legfeljebb 3 év ca) az első évfolyamon 1,20, cb) a második évfolyamon 1,00, cc) a harmadik évfolyamon 0,80, legfeljebb 4 év da) az első évfolyamon 1,20, db) a második évfolyamon 1,00, dc) a harmadik évfolyamon 1,00, dd) a negyedik évfolyamon 0,80. |
| Jogszabály |
| Szkr. 332/A. A szakirányú oktatás arányosított önköltségének adott évfolyamra meghatározott összege a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltségének a szakmánként alkalmazandó súlyszorzó szorzataként számított mértéke. |
A szakmánként alkalmazandó súlyszorzót a (2) bekezdés szerinti szakmaszorzó és a (3) bekezdés szerinti évfolyami szorzó szorzataként kell meghatározni.
| Tanulási javaslat |
| A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által kiadott „Duális képzéssel a munka világában – 2021” kiadvány 5. fejezetében, melynek címe „A szakirányú oktatás finanszírozási rendszere”, példákat talál a szakmai szorzó és az évfolyami szorzó használatára. A példák kitérnek arra, hogy különböző esetekben, más-más befolyásoló körülmények mellett hogyan történik az elszámolható adókedvezmény meghatározása. Külön példát talál a technikumi és a szakképző iskolai képzésre. Link: https://dualis.mkik.hu/reader/ Az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. honlapján található útmutatóban is talál példákat. Az útmutatót az alábbi linken érheti el. Link: https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/dualis_kepzes–finanszirozas_2022januarpdf– 1642153966140.pdf |
| Tanulási javaslat |
| Az alábbi linken eléri a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által kidolgozott „Normatíva- és költségkalkulátort”. A kalkulátor segítségével meghatározható, hogy az adott szervezet nagyságrendileg milyen mértékű adókedvezményre számíthat. A kalkulátorban beállíthatja a szakmát, a szakképzési munkaszerződés kezdő időpontját és befejezési időpontját, az évfolyamot a szakképzési munkaszerződés kezdetekor. Szintén állítható az alkalmazandó tanulók/képzésben résztvevők száma, és az is, hogy a képzésben résztvevő a duális képzőhely munkavállalója-e. A kalkulátor végigvezet a folyamaton, és az egyes lépésekhez kapcsolódóan elolvashatók (infobuborékban) a vonatkozó szabályok, jogszabályi háttér is. Link: https://dualis.mkik.hu/kalkulator |
8.4.4. Létszámokra vonatkozó szabályok
Fő szabály szerint a duális képzőhely által megkötött szakképzési munkaszerződések száma nem lehet több 12-nél.
A duális képzőhely által megköthető szakképzési munkaszerződések számát növeli, ha a munkaadó előző évi statisztikai átlaglétszáma meghaladja a negyven főt. Ebben az esetben a szakképzési munkaszerződések száma a statisztikai átlaglétszám 30%-a lehet.
A létszámba nem számítanak bele:
- azok a tanulók, akiket tömbösített szakmai gyakorlatra, évente egy alkalommal megköthető, 4–12 hétre szóló munkaszerződéssel alkalmaz a munkáltató;
- azok a saját dolgozók, akik felnőttképzési jogviszonyban, nem nappali rendszerű oktatásban vesznek részt a szakirányú oktatásban.
A szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatottak nem számítanak bele a statisztikai átlaglétszámba.
| Jogszabály |
| Szkr. 247. § (1) A duális képzőhely tizenkettőnél több tanulóval és képzésben részt vevő személlyel a szakképzési munkaszerződés megkötésének évét megelőző év átlagos statisztikai állományi létszáma legfeljebb harminc százalékáig köthet szakképzési munkaszerződést. (1a) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni a kis- és a középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti partnervállalkozás és kapcsolódó vállalkozás figyelmen kívül hagyásával kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozásra, az Szkt. 83. § (2) bekezdés b) pontja alapján megkötött szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanulóra, illetve képzésben részt vevő személyre (4–12 hét évente 1 alkalom), a szakirányú oktatásban a 248. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint való részvételre (saját dolgozó képzése nem nappali rendszerben). (2) A szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanulókat, illetve képzésben részt vevő személyeket az átlagos állományi létszámba nem lehet beleszámítani. |
8.4.5. A felnőttképzési jogviszony esetében alkalmazandó elszámolási szabályok
Abban az esetben, ha a képzésben részt vevő személy felnőttképzési jogviszony keretében, nem nappali rendszerű oktatásban vesz részt, fennáll a lehetősége annak, hogy a duális képzőhelytől független munkáltatóval is munkaviszonya álljon fenn.
Ebben az esetben a szociális hozzájárulásból érvényesíthető adókedvezménynek a duális képzőhely csak az 50%-át veheti igénybe. Tehát az általános számítási szabályok alapján meghatározott egy napra jutó adócsökkentő tételnek az 50%-a képezi az elszámolás alapját.
8.4.6. Sikerdíj
A sikeres vizsgáról a vizsgaközpont igazolást állít ki a képzőhely számára. Az igazolást a sikerdíjra jogosult duális képzőhelyek kapják. A sikerdíj feltétele az, hogy a tanuló szakképzési munkaszerződése legalább 6 hónapig fennállt.
A sikerdíj mértéke a szakirányú oktatás időtartama alatt felszámolt adókedvezmény 20%-a.
Egy tanuló esetében a sikerdíjat akár több duális képzőhely is elszámolhatja, abban az esetben, ha a hat hónapos feltételnek megfelelnek. A sikerdíj elszámolásának nem feltétele, hogy annak elszámolásakor a munkaszerződés hatályos legyen.
A sikerdíjba a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolt adókedvezmény is beleszámít, viszont nem számít bele a határozott időre (4–12 hét) kötött szakképzési munkaszerződés.
