3.1. Mit értünk duális képzés alatt?

A duális képzés fogalma gyakran felbukkan a szakképzés világában. A szakképzés dualitása abban áll, hogy a tanuló a szakképző intézményben töltött tanulási idő mellett tanulmányai egy részét munkahelyi körülmények között folytatja. Duális képzésnek tekinthetjük e szerint a tanulószerződés keretében megszervezett képzést, és a megújult szakképzési rendszerben duális képzésként értelmezzük a szakirányú oktatási szakaszt. A szakirányú oktatás keretében a tanuló a képzési idő egy részét fő szabály szerint szakképzési munkaszerződéssel a duális képzőhelyen tölti. A finanszírozási szabályok is arra ösztönzik a duális képzőhelyeket, hogy minél nagyobb arányú legyen ez az idő. (A 8. fejezetben részletesen bemutatjuk a szakképzés finanszírozási rendszerét, benne a duális képzés/szakirányú oktatás finanszírozásának módját.)

Természetesen minél magasabbak a munkáltatói elvárások, annál valószínűbb, hogy nem minden tanuló tud szakképzési munkaszerződést kötni. Ha a tanuló igazolhatóan nem tudott szakképzési munkaszerződést kötni, a szakirányú oktatás szakképző intézményben – de csak szakképző intézményben – is megszervezhető.  

        3.2.    A duális képzés előnyei

3.2.1. A duális szakképzési rendszer könnyebben követi a technológiai változásokat

A munkahelyi környezetben történő szakmatanulás számos előnnyel jár. A következőkben áttekintjük ezeket az előnyöket a szakképzési rendszer, a tanuló, a munkaadó és a munkaerőpiaci, gazdasági szereplők szempontjából.

Gazdasági, oktatásszervezési szempontból kiemelendő, hogy a szakképző intézmények csak bizonyos késéssel és jelentős ráfordítások árán tudják követni a technológiai változásokat, akár az iskolák infrastrukturális feltételeit, akár az oktatók felkészültségét tekintjük. Különbséget kell tennünk az eltérő típusú és méretű szervezetek között abból a szempontból, hogy milyen mértékben tudják követni a technológiai változásokat, és milyen létszámban tudnak alkalmazni tanulókat szakképzési munkaszerződéssel. Különösen a mikro- és kisvállalatok vannak nehéz helyzetben ebből a szempontból. Számukra is lehetőséget nyújtanak a szakirányú oktatásba történő bekapcsolódáshoz az ágazati képzőközpontok, melyekről az 5. fejezetben írunk részletesen.

3.2.2. A tanuló már a tanulmányai alatt munkavállalóként lép be a munka világába

A tanulók szempontjából is fontos a munkahelyi környezetben eltöltött idő, ugyanakkor lényeges, hogy egyértelműen meghatározottak legyenek a tanuló jogai és kötelezettségei. Fontos követelmény a munkáltatóval szemben, hogy a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanulók számára biztosítani tudja kompetenciáiknak megfelelő és fejlődési lehetőséget biztosító munkatevékenységekbe való bekapcsolódást, valamint a megfelelő tanulástámogatást.

A duális képzésben – a Szakképzési törvény fogalomhasználata szerint a szakirányú oktatásban – a tanuló szakképzési munkaszerződéssel vehet részt. A szakképzési munkaszerződéssel a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszony jön létre, a tanuló a végzett munka fejében munkabért kap. Így a szakirányú oktatási szakaszba szakképzési munkaszerződéssel belépő tanuló jogait és kötelezettségeit tekintve munkavállalóként lép be a duális képzőhelyre, ezzel együtt a munka világába.

A duális képzésben részt vevők havi 100.000 – 168.000 Ft közötti jövedelemhez juthatnak (2022-ben) képzési munkaszerződéssel létrejött munkaviszony alapján. A szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatottak társadalombiztosítási ellátásra jogosultak. A munkaviszony időtartama a nyugdíj szempontjából szolgálati időnek számít, a munkabér pedig olyan jövedelemnek, amely beleszámít a nyugdíjalapba.

3.2.3. A megfelelő munkaerő megtalálása és a szakirányú oktatás

A szakirányú oktatásba bekapcsolódó duális képzőhelyek számára egyértelmű előnyt jelent az, hogy a saját munkaerő-utánpótlásuk kinevelésével egyértelmű versenyelőnyre tesznek szert a munkaerőpiacon.  

Az elmúlt években Magyarországon is megtapasztalhattuk – különösen a tudásigényes területeken –, hogy komoly hiány mutatkozik a megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező, középfokú szakmai végzettségű vagy ilyen szintű munkakörben munkát vállaló szakemberekből. A munkáltatók szembesültek azzal, hogy versengeniük kell a munkaerőért. Azok a szervezetek, melyek tudatosan tervezik humánerőforrás-stratégiájukat, már felismerték, hogy kisebb a merítési alapja azoknak, akik kizárólag a képzésből kilépőkre koncentrálnak. A munkáltatóknak már az ágazati alapoktatási szakaszban lehetőségük nyílik arra, hogy szakképzési előszerződést kössenek, amelyben a felek kinyilvánítják azt a szándékukat, hogy későbbi időpontban, az ágazati alapvizsgát követően, szakképzési munkaszerződést kötnek. Az új szerződéses konstrukció mind a munkáltatóknak, mind a tanulóknak tervezési garanciát jelent. A következő fejezetekben részletesen kitérünk a szakirányú oktatás finanszírozására, és bemutatjuk, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszer hogyan, milyen esetekben mentesíti a munkáltatót, hogy saját pénzügyi erőforrásait fordítsa a szakirányú oktatás megvalósítására. Más szóval az Állam magára vállalja a szakirányú oktatás költségeit. Természetesen a szakirányú oktatásba bekapcsolódó munkáltatóknak mind a szervezeti, mind a személyi feltételek terén változásokat kell eszközölniük annak érdekében, hogy a szakirányú oktatás elérje a kívánt célt, akár a tanuló, akár a munkaadó szempontjából.

Ellenőrző kérdések