2.1 Az ágazati alapoktatás bevezetésének indokai, várható haszna
2.1.1. Az ágazati alapoktatás szerepe a pályaorientációban
Az ágazati alapoktatás bevezetésének indoka és várható haszna, hogy a szakképzésbe bekapcsolódó fiatalok számára biztosítja az adott ágazat megismerésének lehetőségét, még az előtt, hogy végleges döntést hoznának a konkrét szakma választását illetően. Ez azért is szükséges, mert az általános iskolában tanulók behatárolt ismeretekkel rendelkeznek a munka világáról. Az ágazati alapoktatás célrendszere és tartalma azonos a szakképző iskolában és a technikumban egyaránt. Az ágazati alapoktatás átjárási lehetőséget biztosít az öt és három éves szakképzés, a szakképző iskola és a technikumi szint között.
2.1.2. A szakmatanuláshoz szükséges alapok megteremtése
Az általános iskolát elvégzők közül azok számára, akik nem rendelkeznek a szakmatanuláshoz szükséges alap- és kulcskompetenciákkal, az ágazati alapoktatási szakasz ágazatspecifikusan biztosítja a szakma elsajátításához szükséges szakmai alap- és kulcskompetenciákat.
| Tanulási javaslat |
| Ha részletesen szeretné megismerni az Európai Parlament és Tanács ajánlását az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról, akkor itt érheti el a részletes ajánlást: https://eur–lex.europa.eu/legal–content/HU/TXT/?uri=celex%3A32006H0962 Az ajánlás mellékletében található a kulcskompetenciák részletes bemutatása. |
2.1.3. Felkészítés a szakirányú oktatási szakaszra
Azt a kifejezett szakmapolitikai célt, hogy a szakmát választó fiatalok a szakirányú oktatási szakaszban – a tanulási idő meghatározó részében – valós munkahelyi környezetben sajátítsák el a szakmai kompetenciákat, akkor lehet elérni, ha a fiatalokat a szakképző intézmények az ágazati alapoktatási szakaszban felkészítik a munkahelyi körülmények közötti tanulásra, a munkahelyek által támasztott elvárásokra. Különösen fontos ez a 9. évfolyam után a szakirányú oktatásba belépő, szakképző iskolában tanuló fiatalok esetében, hiszen ők 15 éves korukban már munkavállalókká válnak, úgy, hogy közöttük a legmagasabb a szociokulturális és tanulási hátránnyal küzdők aránya. Mivel az ágazati alapoktatás kizárólag szakképző intézményben történhet, a fiatalok védett és ismert iskolai körülmények között készülhetnek a munkahelyi környezetben való helytállásra.
2.2. Ágazati kompetenciamérés
2.2.1. Az ágazati kompetenciamérés alapjai
Az ágazati alapoktatás követelményeit az adott ágazathoz tartozó szakmák képzési és kimeneti követelményei azonos módon, azonos tartalommal határozzák meg.
A képzési és kimeneti követelmények a szakmai kompetenciákat tanulási eredményekkel írják le külön pontban (a képzési és kimeneti követelmények 6.2. pontja) az ágazati alapoktatási szakaszra.
| Tanulási javaslat |
| Tekintse meg a kőműves szakma képzési és kimeneti követelményében az építőipari ágazat ágazati alapoktatásra vonatkozó tanulási eredményeit, amelyek leírják az ágazati alapoktatási szakaszban elsajátítandó szakmai kompetenciákat. A képzési és kimeneti követelmények 6.2. pontja tartalmazza az ágazati alapoktatás tanulási eredményeit. https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/kkk_epitoipar_komuves_2020pdf1589884935565.pdf |
A tanulási eredmény alapú megközelítés olyan kompetenciaalapú megközelítés, amely a mérés és értékelés során is a tevékenység-, cselekvésközpontú megközelítést alapozza meg. Ez a módszertani megközelítés az alapja a Magyar Képzési Keretrendszernek, így az oktatás, képzés valamennyi szintjén e szerint történik a képzési, tanulási követelmények meghatározása.
| Tanulási javaslat |
| Ha szeretné közelebbről megismerni a tanulási eredmény alapú megközelítést – amely az Európai Képzési Keretrendszer, a Magyar Képzési Keretrendszer és a szakképzési követelményállítás alapját képezi –, tekintse át az alábbi linken elérhető szakmai prezentációt. https://tpf.hu/docs/palyazatok/tanulasi_erdmeny_alapu_megkozelites_a_kepzesfejlesztes ben.pdf |
A képzési és kimeneti követelmények nemcsak a tanulási eredményeket határozzák meg, hanem kitérnek az ágazati alapvizsga, a szakmai vizsga vizsgatevékenységeire, az értékelés szabályaira is. A vizsgatevékenységek meghatározásánál a rendszer kialakítói arra is törekedtek, hogy a mérés, értékelés alkalmas legyen az elsajátított szakmai kompetenciák tényleges felmérésére.
2.2.2. Az ágazati kompetenciamérés és szerepe az ágazati alapoktatásban
A szakképző intézményeknek nincs az ágazati kompetenciamérésre vonatkozó jogszabályi kötelezettségük, viszont a szakképzés szabályozása részletes szabályokat tartalmaz az ágazati alapvizsgára vonatkozóan. Az ágazati alapvizsga előtt a szakképző intézmény saját döntése alapján és általa választott módszerekkel szervezheti meg az ágazati kompetenciamérést. Az ágazati kompetenciamérés lehetséges hasznát és megvalósítási lehetőségeit tekintjük át az alábbiakban.
Ágazati kompetenciamérés az ágazati alapvizsga előtt
A szakképzési rendszer kompetenciaközpontú megközelítése, a szakmai kompetenciák és a hozzájuk kapcsolódó kulcskompetenciák mérésére irányuló módszerek nem vagy kevéssé ismertek a szakképzésbe bekerülő, gyakran tanulási kudarcokkal küzdő fiatalok számára.
Az ágazati kompetenciamérés főpróbája lehet az ágazati alapvizsgának, lehetőséget biztosítva a tanulók számára a vizsgahelyzet megismerésére, megélésére. Mivel az ágazati kompetenciamérésre nem vonatkoznak jogszabályi előírások, ezért a szakképző intézmény az általa választott módszerekkel, tartalommal hajthatja végre a mérést, akár figyelembe véve a mérés lebonyolításánál a képzési és kimeneti követelményekben az ágazati alapvizsgára meghatározott szabályokat és követelményeket.
Általános és kulcskompetenciák mérése az ágazati alapoktatás szakaszában
Az ágazati kompetenciamérés alkalmas arra is – amennyiben a szakképző intézmény így alakítja ki mérési rendszerét –, hogy a szakmai kompetenciákon kívül mérje azokat az általános és kulcskompetenciákat, amelyek a munkahelyi környezetben történő helytállás szempontjából kiemelten fontosak. Ahogy erre a bevezető fejezetben is kitértünk, a munkáltatók a munkaerő kiválasztásánál egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a kommunikációs képességekre, az együttműködési készségre, vagy akár a munkavállaló kreativitásának mérésére is.
| Tanulási javaslat |
| Ha részletesen szeretné megismerni az Európai Parlament és Tanács ajánlását az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról, akkor itt érheti el a részletes ajánlást: https://eur–lex.europa.eu/legal–content/HU/TXT/?uri=celex%3A32006H0962 Az ajánlás mellékletében található a kulcskompetenciák részletes bemutatása. |
Az ágazati kompetenciamérés mint az előzetes tudásmérés eszköze
A tanulmányok megkezdése előtt, különösen abban az esetben, ha tankötelezettségüket már teljesített fiatalok kapcsolódnak be felnőttképzési jogviszony keretében a képzésbe, a szakképző intézménynek lehetősége van a képzési idő és a programtantervben előírt óraszámok csökkentésére. Abban a döntésben, hogy a szakképző intézmény milyen óraszámban szervezi meg az ágazati alapoktatást, majd a szakirányú oktatást, ismernie kell a beiskolázott fiatalok, felnőttek előzetes tudását. Ennek mérésére is alkalmazhatóak az ágazati kompetenciamérés eszközei.
A szakképző intézmény igazgatója akár fel is mentheti az ágazati alapoktatás és ágazati alapvizsga alól a képzésbe/oktatásba bekapcsolódó tanulót, résztvevőt. A felmentés történhet:
- korábbi tanulmányok alapján;
- megszerzett szakmai gyakorlat alapján;
- előzetesen megszerzett tudásszintmérés alapján.
A szakmai kompetenciák mérésének eredménye alapján a képzésben részt vevő felmenthető akár a szakirányú képzés szakmai óráinak látogatása alól is, de a szakmai vizsga letétele alól nem.
| Jogszabály |
| Mentesség az ágazati alapvizsga alól 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról (továbbiakban Szkr.) .256. § (3) Nem kell ágazati alapvizsgát tennie és az ágazati alapvizsga eredményét sikeresnek kell tekinteni annak a tanulónak, illetve képzésben részt vevő személynek, aki korábbi tanulmányai, előzetesen megszerzett tudása, illetve gyakorlata beszámításával vesz részt a szakmai oktatásban, ha beszámított előzetes tudása magában foglalja az ágazati alapvizsga követelményeit. Ebben az esetben a szakmai vizsga eredményét – az ágazati alapvizsga eredményének figyelmen kívül hagyásával – a szakmai vizsga vizsgatevékenységeinek egymáshoz viszonyított súlyozásának megfelelően kell megállapítani. |
Az ágazati kompetenciamérés mint a szociokulturális háttér mérésének eszköze Különösen a szakképző iskoláknak van komoly hátránykompenzációs feladata a 9.
évfolyamokon. A szakképzés-irányítás a Szakképzés 4.0 stratégiában célul tűzte ki, hogy a szakképzésben oktatóknak legalább egy részét fel kell készíteni a hátránykompenzáció, mentorálási, tanulás támogatási feladatokra. A tanulmányok kezdeti időszakában az iskolának, a tanulókkal dolgozó oktatóknak célirányosan kell megismerniük az iskolába bekerülő tanulók szociokulturális hátterét, tanulási képességeit. Az iskola által alkalmazott, kialakított ágazati kompetenciamérés eszközrendszere erre a célra is alkalmas lehet.
2.3. Ágazati alapvizsga
2.3.1. Az ágazati alapvizsga célja
Az ágazati alapvizsga szabályait a Szakképzési törvény és végrehajtási rendelete részletesen meghatározza. Így nemcsak a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott követelmények és értékelési módszerek egységesek, hanem a lebonyolítás szabályai is.
Az ágazati alapvizsga célja, hogy a tanulók és a képzésben részt vevő személyek szakmai alaptudását és kompetenciáját felmérje abból a szempontból, hogy alkalmasak-e az adott ágazatban történő munkavégzésre.
Az ágazati alapvizsga egységes kimeneti és eljárási szabályai garantálják a szakirányú oktatásba bekapcsolódó munkáltatók számára, hogy azok a fiatalok, akikkel szakképzési munkaszerződést kötnek, alkalmasak a munkahelyi környezetben való munkavégzésre. Azzal a kitétellel, hogy a munkavállalóval szemben támasztott munkahelyi követelmények összhangban kell, hogy álljanak a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottakkal.
| Jogszabály |
| Az ágazati alapvizsga célja és tartalma Szkt. 91. § Az ágazati alapvizsga Az ágazati alapvizsga a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek az adott ágazatban történő munkavégzéshez szükséges szakmai alaptudását és kompetenciáit méri. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy az ágazati alapoktatás elvégzését követően tehet ágazati alapvizsgát. Az ágazati alapvizsga az adott ágazatba tartozó valamennyi szakma tekintetében azonos szakmai tartalmát a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg. |
2.3.2. Az ágazati alapvizsga szervezése és lebonyolítása
Az ágazati alapvizsgát a szakképző intézmény szervezi. A szakképző intézmény kéri fel a vizsgabizottságot, mely az intézmény oktatóiból és az elnökből áll. Az ágazati alapvizsga vizsgabizottság elnökét a szakképző intézmény feladatellátási helye szerint illetékes területi gazdasági kamara delegálja. Ezzel biztosítja a jogszabály a gazdasági szereplők gazdasági érdekképviseleteken keresztül történő ráhatását, ellenőrzési lehetőségét annak érdekében, hogy az ágazati alapvizsga betöltse a jogszabályban meghatározott funkcióit.
Az ágazati alapvizsga lebonyolításában, a vizsgafeladatok kidolgozásában a szakképző intézmény nagyfokú szakmai autonómiával rendelkezik. A szakképző intézmény határozza meg az ágazati alapvizsga feladatait és a vizsgafeladatokhoz kapcsolódó javítási és értékelési útmutatókat, a képzési és kimeneti követelmények alapján.
A tanulóknak lehetőségük van a sikertelen vizsga esetén 60 napon belül pótlóvizsga letételére.
Ha a tanuló nem tesz ágazati alapvizsgát, vagy az ágazati alapvizsgája sikertelen, nem léphet magasabb évfolyamba, és nem kapcsolódhat be szakképzési munkaszerződéssel a szakirányú oktatásba.
| Tanulási javaslat |
| Keresse fel az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. honlapját! Válasszon ki egy tetszőleges szakmát a kereső segítségével! Nyissa meg a kiválasztott szakma képzési és kimeneti követelményeit, keresse meg benne a 7. pontot, és tekintse át az adott szakmára meghatározott ágazati alapvizsga követelményeit és szabályait! Link: https://szakkepzes.ikk.hu/kkk–ptt |
| Jogszabály |
| Ágazati alapvizsga szervezése és lebonyolítása Szkt. 91. § Az ágazati alapvizsga 3. A szakképző intézmény által szervezett ágazati alapvizsgát a szakképző intézmény oktatóiból és az elnökből álló vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság |
| elnökét a szakképző intézmény feladatellátási helye szerint illetékes területi gazdasági kamara delegálja. A vizsgabizottság elnöke a Kormány rendeletében meghatározott díjazásra jogosult. Szkr. 255. § 1) Az ágazati alapvizsga lebonyolítására a tanulmányok alatti vizsga szabályait kell alkalmazni az e §-ban meghatározott eltérésekkel. Az ágazati alapvizsgát a szakképző intézményben kell az Szkt. 91. § (3) bekezdése szerinti vizsgabizottság előtt letenni. Az ágazati alapvizsga vizsgafeladatait és azok javítási-értékelési útmutatóját a képzési és kimeneti követelményekhez igazítottan a szakképző intézmény határozza meg. Az ágazati alapvizsgához kapcsolódó javító- és pótlóvizsga letételére az ágazati alapvizsgát követő hatvan napon belül kell lehetőséget biztosítani. Szkr.256. § (1) A tanuló magasabb évfolyamba nem léphet, a tanuló és a képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel nem vehet részt, ha sikertelen ágazati alapvizsgát tett. |
2.3.3. Az ágazati alapvizsga igazolása
Az ágazati alapvizsga eredményei bekerülnek a tanuló bizonyítványába. A bizonyítványban szereplő ágazati alapvizsga bejegyzett teljesítése a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott (képzési és kimeneti követelmények 6.1. pontja írja le a munkakört) munkakör betöltésére való alkalmasságot igazolja.
| Jogszabály |
| Az ágazati alapvizsga igazolása Szkr.256. § (4) Az ágazati alapvizsga teljesítését a bizonyítványba kell bejegyezni. Az ágazati alapvizsga bizonyítványba bejegyzett teljesítése a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott munkakör betöltésére való alkalmasságot igazolja. |
Átlépés a szakirányú oktatási szakaszba
Miután a tanuló sikeres ágazati alapvizsgát tett, folytathatja tanulmányait a szakképző intézményben a szakirányú oktatási szakaszban. Az intézmény nem bonyolít le felvételi eljárást a szakirányú oktatásba történő átlépéskor. A tanulónak az igazgató által meghatározott időszakon belül nyilatkoznia kell az általa választott szakmáról.
| Jogszabály |
| Átlépés a szakirányú oktatási szakaszba Szkr. 223. § A tanuló a sikeres ágazati alapvizsgát követően a szakképző intézményben külön felvételi eljárás nélkül folytathatja tanulmányait azzal, hogy az általa választott szakmáról az ágazati alapoktatás során az igazgató által meghatározott időszakon belül kell nyilatkoznia. |
