5.1. Miért és kinek érdemes létrehozni képzőközpontot, tudásközpontot?
A duális képzés elterjedésének egyik korlátja, hogy bizonyos szervezeti méret alatt nehezen biztosíthatók egy adott szervezeten belül a duális képzés megszervezésének feltételei. Ezért a Szakképzési törvény lehetőséget biztosít arra, hogy meghatározott feltételekkel, akár különböző típusú szervezetek együttműködésében duális képzőhelyek jöhessenek létre. Ezeket a képzőhelyeket a törvény képzőközpontnak nevezi. A szervezeti méretproblémákon túl indoka lehet a képzőközpontok létrehozásának az is, hogy a létrehozó szervezetek együttműködése többlet erőforrásokat és lehetőségeket biztosít a szakirányú oktatás megszervezéséhez. A jogszabály ösztönzi a szakképzési centrumokat és a felsőoktatási intézményeket, hogy a gazdasági szervezetek mellett szerepet vállaljanak képzőközpontok, tudásközpontok létrehozásában. A képzőközpontok szerveződhetnek a létrehozó szervezetek céljai és szándékai mentén, és létrejöhetnek kifejezetten területi, ágazati alapon szerveződő képzőközpontok is. A következő alfejezetekben a képzőközpontok létrehozásának szabályaival és a képzőközpontok típusaival foglalkozunk.
| Tanulási javaslat |
| Olvassa el az alábbi linken elérhető hírt a képzőközpontokról és azok támogatásáról! Link: https://ikk.hu/hirek/agazati–kepzokozpontok–segitik–a–kkv–kat–az–uj–szakkepzesirendszerben Ha szeretné részletesen megismerni a képzőközpontok létrehozását támogató pályázatot, akkor ide kattintva érheti el a már elbírált és a megvalósítás szakaszába lépett pályázat dokumentumait: https://www.palyazat.gov.hu/ginop–627–20–gazati–kpzkzpontokinfrastrukturlis–s–szakmai–felksztse–az–j–szakkpzsi–struktrra–1 |
5.2. Képzőközpontok
A képzőközpontok nonprofit gazdasági társaságként hozhatók létre (kivételt képeznek a vállalati képzőközpontok). A képzőközpontok tagjai, tulajdonosai főszabály szerint gazdasági társaságok. Képzőközpontot legalább négy mikro- vagy kisvállalkozás hozhat létre, annak érdekében, hogy együttesen megfelelhessenek a duális képzőhelyekkel szemben támasztott követelményeknek. Ha az alapítók középvállalkozások, esetükben már két gazdálkodó szervezet is elegendő a képzőközpont megalapításához. Valamint gazdálkodó szervezet és a szakképzési centrum legfeljebb hatvan százalékos tulajdoni hányaddal együttesen megalapíthatja a képzőközpontot.
A vállalkozások méret szerinti besorolását a 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról (továbbiakban Kkvtv.) tartalmazza. A Szakképzési törvény egyébként lehetővé teszi, hogy a Kkvtv. hatálya alá nem tartozó gazdasági szervezetek is létrehozhassanak képzőközpontokat. Ilyen gazdasági szervezetek lehetnek pl. a nagyvállalatok.
| Jogszabály |
| 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról 3. § (1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (2) A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (3) A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. |
5.3. Ágazati képzőközpont
Ágazati képzőközpontokat gazdasági szervezetek szakképzési centrumokkal együttműködve is létrehozhatnak. Az ágazati képzőközpontok egy vagy akár több ágazat számára biztosítják a szakirányú oktatás feltételeit. Az ágazati képzőközpontok tulajdonosi körében a szakképzési centrum legfeljebb 60%-os tulajdoni hányaddal rendelkezhet.
A jogalkotói szándék azt kívánja biztosítani, hogy a szakképzési centrumok koordinatív szerepet töltsenek be az ágazati képzőközpont működésében, amellett, hogy tanulóiknak a képzőközpontok létrehozásával duális képzőhelyet biztosítanak.
A szakképzési centrum tulajdonosi hányadának meghatározásával biztosítható a vállalkozások érdemi részvétele képzőközpontok működésében, a közvetlen munkaerőpiaci követelmények meghatározásának érdekében, a szakirányú oktatásban való közvetlen részvétellel.
Az ágazati képzőközpontokban tagként szakmai szervezetek is részt vehetnek, viszont tulajdonosi hányaduk legfeljebb tíz százalékot érhet el.
| Jogszabály |
| Szkt. 81. § Képzőközpontok (1) A duális képzőhelyi követelményeknek való együttes megfelelés érdekében történő együttműködés céljából legalább négy mikro- vagy kisvállalkozás által, legalább kettő középvállalkozás vagy a kis- és a középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvtv.) hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezet által vagy a gazdálkodó szervezet és a szakképzési centrum legfeljebb hatvan százalékos tulajdoni hányadával együttesen létrehozott nonprofit gazdasági társaság ágazati képzőközpontként működhet. (1a) Az (1) bekezdés a) pontja szerint létesített ágazati képzőközpontban a szakmai szervezet – ha jogszabály vagy létesítő okirat a társasági részesedésszerzés lehetőségét nem zárja ki – legfeljebb tíz százalékos tulajdoni hányadot szerezhet. |
5.4. Tudásközpontok
A tudásközpontok annyiban térnek el az ágazati képzőközpontoktól, hogy a tulajdonosok között felsőoktatási intézmény is helyet kap.
A szakképzés mellett a felsőoktatásban is kiemelt cél a duális képzés megvalósítása. A Szakképzés 4.0 stratégia egyik meghatározó célja a megfelelő felkészültségű tanulók számára a továbblépés biztosítása a felsőoktatásba. Akár úgy, hogy a tanuló szakképzési munkaszerződéssel technikusi végzettséget szerez a szakképző intézményben, majd a felsőoktatásban duális képzésben folytatja tanulmányait. Ezek a célok akkor teljesülhetnek, ha a felsőoktatási intézmények és a szakképző intézmények, szakképzési centrumok együttműködnek. Az együttműködés egyik lehetséges kerete a szakképzési centrum és felsőoktatási intézmény által létrehozott tudásközpont. A tudásközpont olyan képzőközpont, amely egyszerre képes kiszolgálni a szakirányú oktatás és a felsőoktatási duális képzés követelményeit.
A tudásközpontok tulajdonosi körében mind a szakképzési centrum, mind pedig a felsőoktatási intézmény tagként vesz részt, tulajdonosi hányaduk együttesen el kell, hogy érje az 51%-ot, a fennmaradó tulajdonrész pedig gazdálkodó szervezetek kezében van.
| Jogszabály |
| Szkt. 81. § Képzőközpontok – tudásközpontok (2) A szakirányú oktatás és az Nftv. szerinti duális képzés egy képzőközpontban történő megvalósítása céljából a felsőoktatási intézmény és a szakképzési centrum együttesen legalább ötvenegy százalékos tulajdoni hányadával létrehozott ágazati képzőközpont tudásközpontként működhet. |
5.5. Vállalati képzőközpont
Azon gazdálkodó szervezetek, amelyek nem tartoznak a Kkvtv. hatálya alá – jellemzően a nagyvállalati körbe tartozó gazdasági szervezetek –, létrehozhatnak vállalati képzőközpontokat. A vállalati képzőközpontok az adott vállalkozás szervezetén belül működnek, tehát nem tekinthetők önálló jogi személynek. Nem nonprofit gazdasági társaságként jönnek létre. Vállalati képzőközpontok tehát adott gazdálkodó szervezeten belül biztosítják a szakirányú oktatás megvalósításának szervezési kereteit. Így a szakképzési törvényben és végrehajtási rendeletében a képzőközpontokra meghatározott finanszírozási szabályok, lehetőségek sem vonatkoznak rájuk. Azzal, hogy természetesen ezekre a vállalkozásokra is érvényesek a szakirányú oktatás megkötött szakképzési munkaszerződésekhez kapcsolódó finanszírozási szabályai, lehetőségei.
Fontos korlátozó szabály azonban, hogy csak azok a gazdálkodó szervezetek hozhatnak létre vállalati képzőközpontot, amelyek utolsó éves nettó árbevételének legalább 90%-a vállalkozási tevékenységből származik. A másik fontos feltétel, hogy olyan gazdálkodó szervezet hozhat létre vállalati képzőközpontot, amely saját tanműhellyel rendelkezik. Ebben a tanműhelyben a gazdálkodó szervezet szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanulói mellett a tanműhely más gazdálkodó szervezetek számára is biztosíthatja a szakirányú oktatás feltételeit.
Ez a lehetőség keretet adhat akár a nagyvállalatok és partnereik, akár beszállítóik közötti, a szakirányú oktatást célzó együttműködésekre.
| Jogszabály |
| Szkt. 81. § Képzőközpontok (3) Önállóan vagy más gazdálkodó szervezet megbízása alapján folytatandó szakirányú oktatás céljából a saját tanműhellyel rendelkező, a Kkvtv. hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezet, ha utolsó éves nettó árbevételének legalább kilencven százaléka vállalkozási tevékenységből származik, saját szervezetén belül vállalati képzőközpontot működtethet. |
5.6. Képzőközpontokra vonatkozó pénzügyi, támogatási szabályok
A Szakképzési törvény és végrehajtási rendelete meghatároz finanszírozással, támogatással, a képzőközpontok fejlesztésével kapcsolatos szabályokat.
A jogszabályok az ágazati képzőközpontok tagjait arra ösztönzik, hogy oktatási, munkaerőpiaci céljaik elérése érdekében saját forrásaikkal járuljanak hozzá a képzőközpontok működéséhez. Ennek érdekében a Szakképzési törvény kiköti, hogy az ágazati képzőközpont tagjai bevételének legfeljebb 20%-a származhat a központi költségvetés terhére közvetlenül nyújtott támogatásból. A szabály alól természetesen kivételt képeznek a szakképzési centrumok.
Az egyes munkáltatókra a jogszabályok meghatározzák a megköthető szakképzési munkaszerződések számát.
A Szakképzési törvény biztosítja a lehetőséget a képzőközpontok finanszírozása kapcsán arra, hogy a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap képzési alaprésze terhére a képzőközpontok duális képzési tevékenységük fejlesztésére és működésére is forrásokhoz juthassanak.
| Jogszabály |
| Szkr. 240. § Tagok bevételeire vonatkozó szabály A szakképzési centrum kivételével az ágazati képzőközpont tagjai bevételének legfeljebb húsz százaléka származhat a központi költségvetés terhére közvetlenül nyújtott támogatásból. Szkr. 247. § Szakképzési munkaszerződések számának számítása Az ágazati képzőközpont és a tudásközpont tekintetében a megköthető szakképzési munkaszerződések számát az ágazati képzőközpont és a tudásközpont tagjai által különkülön és az ágazati képzőközpont, illetve a tudásközpont által megköthető szakképzési munkaszerződések számának összeszámításával kell meghatározni. 335. § Képzőközpontok finanszírozása A foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap képzési alaprésze 2. a szakképzés működtetése keretében e) a képzőközpontok duális képzési tevékenységével összefüggő működési költségeire és fejlesztésére felhasználható. |
Ugyanezen állami pénzalap terhére támogatási kérelem alapján tanműhely létesítésére, fejlesztésére szintén nyújtható támogatás. A támogatás mértéke annak megfelelően alakul, hogy a képzőközpont milyen vállalásokat tesz a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanulók létszámának növelésére. A vállalásokat úgy kell megtennie a képzőközpontnak, hogy azokat legalább három tanév átlagában fenn kell tartania.
| Jogszabály |
| Szkr. 336. § Képzőközpontok fejlesztési támogatása |
(1) A foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap képzési alaprészéből – erre irányuló támogatási kérelem alapján – támogatás nyújtható
- szakirányú oktatási célt szolgáló tanműhely létesítéséhez, ha az képzőközpontként való működésre irányuló szándékhoz kapcsolódik, illetve
- képzőközpont szakirányú oktatási célt szolgáló meglévő tanműhelyében folytatott szakirányú oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztéséhez.
(3) A tanműhely-létesítési és -fejlesztési támogatás mértékét az alapján kell meghatározni, hogy a képzőközpont a szakképzési munkaszerződés alapján foglalkoztatott tanulók, illetve képzésben részt vevők létszámának növelésére vonatkozóan mekkora létszámot vállalt, amelyet legalább három tanév átlagában fenntart.
