1.1. Szakképzés 4.0
1.1.1. A szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira
A Szakképzés 4.0 a szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, ahogy az a dokumentum címében is szerepel, a szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira.
A stratégiát az Innovációs és Technológiai Minisztérium dolgozta ki 2019-ben. Ez a dokumentum alapozta meg a szakképzés és a felnőttképzés rendszerének átalakítását, továbbá meghatározta a szakképzés fejlesztésének céljait, melyet a kormány 2019-ben hagyott jóvá.
| Jogszabály: |
| 1168/2019. (III. 28.) Korm. határozat – a „Szakképzés 4.0 – A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, a szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira” című stratégia elfogadásáról és a végrehajtása érdekében szükséges intézkedésekről. Hatály: 2019.III.28.-től Link: https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=A19H1168.KOR&targetdate=&printTitle=1168/2019.% 20%28III.%2028.%29%20Korm.%20hat%C3%A1rozat&referer=http%3A//net.jogtar.hu/jr/g en/hjegy_doc.cgi%3Fdocid%3D00000001.txt&getdoc=1 |
A stratégia három fő célterületet jelöl ki.
1. Ösztönző rendszer
A szakképzésnek vonzó karrierlehetőséget kell kínálnia a pályaválasztó fiatalok számára. Nem elég a lehetőségeket megteremteni, azokat láthatóvá kell tenni a célcsoport számára.
A stratégia egyszerű, átlátható és átjárható szakképzési rendszer kialakítását célozza meg, biztosítva az életpálya folyamatos alakítását. Az új rendszernek lehetővé kell tennie a tanulási nehézségekkel küzdők bekapcsolódását a szakképzésbe, és biztosítania kell a felsőoktatásba való átlépést.
A szakképzési életpálya már a szakképző intézményekben megkezdődik. A cselekvő, munkába ágyazott tanulás szoros kapcsolatban áll az anyagi ösztönző rendszerrel. Ennek egyik eleme az ösztöndíjrendszer, a másik eleme pedig a duális képzésben szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatottaknak fizetett munkabér.
2. Vonzó környezet
A vonzó környezet része a szakképzési infrastruktúra, a környezet és a feltételrendszer megújítása.
A vonzó környezethez hozzá tartozik a munkahelyi körülmények között történő tanulás lehetőségét biztosító duális képzőhelyek rendszerének kialakítása. A duális képzés feltételeinek biztosítása történhet munkahelyeken, illetve a kis- és középvállalkozások számára is lehetőséget kínáló ágazati, vállalati képzőközpontokban.
A tanulási környezet részét képezi a szakképzésben felhasznált tananyagtartalom, melynek digitális környezetbe helyezése biztosítja a technológiai változások folyamatos követését. Az oktatás világától elválaszthatatlan az iskolákban alkalmazott oktatási technológia megújítása.
3. Oktatói kör
A harmadik fő fejlesztési terület a felkészült, naprakész tudással rendelkező, motivált, a fiatalok felé nyitott oktatói kör biztosítása.
A stratégia célul tűzi ki a duális képzőhelyek oktatóinak képzését. Fontos cél a vállalkozásokban, a gazdaságban, a szolgáltatások és közszolgáltatások területén dolgozó szakemberek oktatóként történő bevonása a szakképzésbe. Legalább az oktatók egy részét fel kell készíteni a hátrányos helyzetűek tanulási támogatására, a kiscsoportos felzárkóztatás módszereire, az ezzel összefüggő mentorálási feladatokra. A stratégiai célok között szerepel a mérnöktanár- és szakoktatóképzés megújítása.
A stratégia fontos eleme az új életpályamodell kialakítása, a bérek piaci környezethez történő igazítása a szakképzés területén.
| Tanulási javaslat |
| Teljes terjedelmébe itt érheti el a Szakképzés 4.0 dokumentumot. https://www.nive.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1024 |
1.1.2. Makrogazdasági és munkaerőpiaci folyamatok a Szakképzés 4.0. stratégiában
Az ipar, a szolgáltatások átalakulása, fejlődése következtében változtak a foglalkoztatói elvárások is. A technológiai fejlődés által érintett ágazatokban felgyorsult a munkakörök átalakulása.
- Növekszik azon munkakörök száma, amelyekben a korábbiaknál összetettebb tudást várnak el a munkáltatók.
- Ezzel párhuzamosan csökken a betanított munkahelyek és munkakörök száma.
- A technológiák fejlődése nem csökkenti a munkaerő iránti keresletet, hanem magasabb követelményeket támaszt az oktatással, képzéssel szemben, ezen belül a szakképzéssel szemben.
A munkaköri tevékenységek automatizálása különböző mértékben érinti az egyes ágazatokat, termelési és szolgáltatási területeket.
- A termelés, szállítmányozás, ügyvitel, kereskedelem területén ez az arány elérheti a nyolcvan százalékot. Ezeken a területeken csökken az alacsony képzettséggel betölthető munkahelyek száma.
- A kommunikációra, emberi kapcsolatokra épülő munkakörök esetében az automatizáció lehetséges aránya jóval alacsonyabb. Az ilyen területeken nem várható a munkahelyek számának csökkenése, viszont folyamatosan növekednek a munkavállalók tudásával szemben támasztott elvárások.
A termelés és a szolgáltatások területén állandóan fejlődnek a különböző technológiák, ezek elsajátítása a már dolgozók folyamatos képzését és az új belépők képzésének megújítását követeli. Ezekkel a folyamatokkal párhuzamosan felértékelődik a munkatársak közötti együttműködés, kommunikáció, akár az idegen nyelvi kommunikáció. Hangsúlyosabb elvárásként jelenik meg a kreativitás. Ezek a kompetenciaelvárások a szakképzésre is hatással vannak. Egyértelmű és növekvő igény a szakmai ismeretek és készségek fejlesztése mellett az általános, kulcskompetenciák fejlesztése. Az alkalmazható tudás és a cselekedtető tanulás/tanítás szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Kiváló lehetőséget biztosít ehhez a duális képzés.
A technológiai változásokkal, az automatizációval új foglalkozások jelennek meg, és olyan foglalkozások szűnnek meg, amelyek korábban nagy létszámú munkaerőt kötöttek le. Ezek a munkaerőpiaci átalakulások közvetlen hatással vannak a szakképzés szerkezetére is.
| Fontos: |
| Az automatizáció, a digitalizáció nem jelenti automatikusan a foglalkoztatottak számának csökkenését. Viszont kirajzolódnak olyan folyamatok, amelyek közvetlenül hatnak a szakképzésre: Csökken az alacsony képzettséggel betölthető operátori munkahelyek száma. Növekszik a tudásigényes munkakörök aránya. Felértékelődnek azok a kompetenciák, amelyek megalapozzák a munkatársak közötti kommunikációt, együttműködést. Új foglalkozások jelennek meg, és korábban széles körben elterjedt foglalkozások szűnnek meg. |
| Tanulási javaslat |
| Olvassa el a Szakképzés 4.0. foglalkoztatási elvárások változásaira vonatkozó fejezetét. (I.1. – I.4.) |
1.1.3. A szakképzési rendszer kulcsproblémái
Demográfiai problémák
Az egyik legjelentősebb problémát egy, a szakképzésen kívüli hatás, a demográfiai változások hatása jelenti. Ezt a folyamatot jól mutatja ez az adat: 2000 és 2018 között 24%-kal csökkent az általános iskolába járók száma. Ez a változás 2010-től már jól érzékelhető a középfokú köznevelési és szakképző intézmények beiskolázási létszámadataiban.
Csökken a szakképzésben részt vevők aránya
A stratégia kidolgozásának idején egyértelműen megállapítható volt, hogy a szakképzésben Magyarországon kevesebben vesznek részt az Európai Unió átlagához képest. A helyzetfeltárás során végzett trendanalízis eredményeképpen megállapítható, hogyha nem történik érdemi beavatkozás, 2020-ra 53% fölött lesz az általános gimnáziumban, 33% a technikumban, 13% a szakközépiskolában, mostani nevén szakképző iskolában tanulók aránya. További problémát jelentett, hogy a helyzetfeltárás időszakában éppen a szakképző iskolákban/szakközépiskolákban a legmagasabb, 12 százalékos a lemorzsolódási arány.
Növekszik tehát a gimnáziumok elszívó hatása. A szakképzésben csökken a tehetséges, jó alapokkal és tanulási képességekkel rendelkezők aránya, amíg az oktatási, képzési követelmények folyamatosan növekednek. Ennek hatására a szakképzésben növekszik a lemorzsolódók aránya.
A köznevelési és szakképzési rendszer strukturális problémái
Mindezeket a problémákat tetézik a köznevelési és szakképzési rendszer strukturális problémái:
- Nem megfelelő az általános iskolások pályaorientációja.
- A munkaerőpiaci kihívások hatása nem eredményezett tartalmi megújulást a szakképzésben a képzési, oktatási programok, tananyagok terén.
- Elaprózott a szakmaszerkezet.
- A szakképzési, felnőttképzési kínálat nem követi a munkaerőpiaci, foglalkoztatási elvárásokat.
- A szakképzésben tanítók, oktatók átlagéletkora nő, számuk csökken, tudásuk megújítására korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre.
- A technológiai fejlődést a szakképző intézmények nem tudják követni infrastrukturális fejlesztésekkel, beruházásokkal.
| Tanulási javaslat |
| Olvassa el a Szakképzés 4.0 szakképzési és felnőttképzési rendszer kihívásait bemutató fejezetét – II. fejezet. |
1.1.4. A duális képzés helyzete a stratégia kidolgozásának időszakában
A szakképzés problémái jól mutatják, hogy a munkáltatók bevonása, közreműködése nélkül a szakképzés megújítása kudarcra van ítélve.
Már a Szakképzés 4.0 stratégia kidolgozása előtt – számos támogató intézkedés hatására – a duális képzés területén pozitív változások indultak el, viszont ezek nem voltak elég erőteljesek a demográfiai, illetve rendszerszintű problémák ellensúlyozására.
A stratégia kidolgozását megelőző időszakban csökkent szakközépiskolai létszám (2. diagramm), ezt a folyamatot pedig csak részben tudta ellensúlyozni a felnőttoktatásban tapasztalható létszámnövekedés, amelyet a második szakképesítés ingyenes megszerzésének lehetősége eredményezett.
A 2017/18-as tanévben szakközépiskolában (hároméves szakképzés) 74,1 ezer fő tanult, közülük 35,6 ezer fő vett részt duális képzésben, vagyis nem egészen a képzésben részt vevők 50%-a. Ez az arány a szakgimnáziumi képzések tekintetében jóval alacsonyabb volt.
Ezek a számok is mutatják, hogy a munkaerőpiaci technológiai változások mellett a létszámadatok is szükségessé tették a duális szakképzés szabályozásának és finanszírozásának felülvizsgálatát.
A duális képzés korábbi rendszerelemei
A duális szakképzés területén a stratégia megalkotását megelőzően is sokat tett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a képzésben való részvétel és a képzés hatékonyságának növelése érdekében.
Tanulószerződéses tanácsadói hálózatot működtetett a területi kamarák bevonásával, a munkáltatók hatékony megszólítása érdekében.
Kialakult a szintvizsgák országos rendszere. Ezeken a vizsgákon a kamarák a szakképző intézményekkel együtt azt mérték, hogy alkalmas-e az adott tanuló arra, hogy gazdálkodó szervezetnél duális képzés keretében gyakorlati képzésben vegyen részt. A stratégia kidolgozását megelőző években kb. 20 ezer fő vett részt szintvizsgán.
Fontos feladata volt a kamarának a gyakorlati képzőhelyek minősítése és a gyakorlati képzés ellenőrzése. A gyakorlati képzőhelyek nyilvántartását a kamara vezette, és a területi kamarák bonyolították le a nyilvántartásba vételi eljárást. A kamara által nyilvántartásba vett szervezetek száma megközelítette a kilencezret.
A kamarák szerepe a megújult szakképzési rendszerben is jelentős a duális képzés megszervezését illetően. A korábbi tapasztalatok és eredmények tovább élnek az új rendszerben.
1.2. A szakképzés rendszerszintű átalakítása
1.2.1. A szakképzés feladata
A Szakképzési törvény (a 2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről – rövidítése: Szkt.) a szakképzés feladataként a szakmai ismeretek átadását és az élethosszig tartó tanulás biztosítását határozza meg.
| Jogszabály |
| A szakképzés feladata (Szkt. 1. §) A szakképzés feladata a korszerű szakmai ismeretek megszerzésére való felkészítés, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek fejlesztése és a gazdaság versenyképességének erősítése az ahhoz szükséges szakemberek képzésén keresztül. A szakképzés és a felsőoktatás az oktatási rendszer egymásra épülő, szerves részei. |
A szakképzés feladatából is levezethető, hogy elválik egymástól a munkakör betöltéséhez vagy tevékenység végzéséhez szükséges szakmára felkészítő szakmai oktatás és a szakképesítésre felkészítő szakmai képzés.
1.2.2. Szakmai oktatás
A szakmai oktatás szakmai jegyzékben szereplő szakmák megszerzésére irányul. A szakmák szélesebb alapozást igényelnek, ezért szakmai oktatás alapvetően szakképző intézményben szervezhető meg. A szakmai oktatás tanulói és felnőttképzés jogviszonyban egyaránt megszervezhető.
A szakmákat a Szakképzési jegyzék tartalmazza. A Szakképzési jegyzék törvényi meghatározása kimondja, hogy az ebben szereplő szakmák kizárólag szakképző intézményben sajátíthatók el.
A Szakképzési jegyzéket rendeletben állapítja meg a Kormány. A szakképzés hatékony szervezése, valamint a szakképzési rendszer átláthatóságának biztosítása érdekében a Szakképzési jegyzékben a korábbi Országos Képzési Jegyzékhez képest jóval kevesebb szakma található, jelenleg 177.
Tanulási javaslat
Ezen az oldalon nyomon követheti a Szakképzési jegyzék változásait. Megtalálja a módosító jogszabályokat és a jegyzék jogszabályhoz kapcsolódó változatát.
A Szakképzési jegyzék itt érhető el:
Ha a jegyzékben meghatározott szakmákat részletesebben meg szeretné ismerni, keresse fel az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. oldalát, ahol ágazati bontásban megtalálja a szakmák képzési és kimeneti követelményeit, valamint programtantervét.
A 6. fejezetben részletesen kitérünk a szakképzés tartalmi szabályozására. Elöljáróban azonban már itt kiemeljük, hogy a szakmák kimeneti követelményeit az úgynevezett képzési és kimeneti követelmények határozzák meg, melyek tartalmazzák a szakmai vizsga szabályait. A szakmák oktatásának módját pedig a programtantervek határozzák meg. Ezeket a dokumentumokat a jogviszonytól függetlenül figyelembe kell vennie a szakképző intézményeknek – illetve a részszakmák megvalósítása esetén a felnőttképzőknek – szakmai programjuk kidolgozása során.
1.2.3. A szakképesítésre felkészítő szakmai képzés
Amíg a szakmai oktatásra jellemző az átfogó, széles alapok megteremtése, addig a szakmai képzés hivatott az élethosszig tartó tanulás során a szakképesítéshez, szaktudáshoz való rugalmas hozzáférést biztosítani.
A szakmai képzés felnőttképzési jogviszonyban valósul meg, felnőttképzési törvény hatálya alatt, a szakmai képzést felnőttképzők bonyolítják le. A felnőttképzési jogviszony lehetővé teszi a szakmai képzés rugalmas szervezését.
A szakképesítések kimeneti követelményeit – ahogy erre a 6.3. alfejezetben részletesen visszatérünk – a programkövetelmények határozzák meg. A programkövetelmények tartalmazzák a képesítő vizsgára vonatkozó szabályokat. A munkaerőpiaci elvárásokhoz való igazodást biztosítja, hogy programkövetelmény-javaslatot bárki benyújthat, és a programkövetelmények kiadása nem jogszabályban történik.
A képesítő vizsgák ugyanúgy akkreditált vizsgaközpontban szervezhetők, mint a szakmai vizsgák, azonban a vizsgák megszervezésére vonatkozó szabályok egyszerűbbek, ezzel is biztosítva a szakképesítés megszerzésének rugalmasságát.
A felnőttképző a felnőttképzési törvény alapján kidolgozza az adott szakképesítés felnőttképzési programját. A szakmai képzést a felnőttképzési program alapján valósítja meg.
A szakképesítésre felkészítő szakmai képzéseknek nincsen külön jegyzéke. A programkövetelmények listáját az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. tartja nyilván. A programkövetelményeket a szakképesítésért felelős miniszter adja ki.
| Tanulási javaslat |
| A szakképzésért felelős miniszter által kiadott programkövetelmények az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. honlapján érhetők el. Keresni tud a programkövetelmények között, illetve le tudja tölteni azokat. Ezen az oldalon megtalálja azt az összefoglaló Excel- |
táblát is, amiben a programkövetelmények változásairól, új programkövetelmények megjelenésének időpontjáról is összefoglaló információkat talál.
A programkövetelmények listája itt érhető el: https://szakkepesites.ikk.hu/
1.2.4. A szakképzés megszervezése
A Szakképzési törvény a képzés megszervezése szempontjából is megkülönbözteti a szakmai oktatást és a szakmai képzést. Fő szabály szerint a szakképzés szakképző intézményben szervezhető meg. A szakképző intézmény kétféle lehet: technikum és szakképző iskola.
Ugyanakkor a Szakképzési törvény a felnőttképzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező felnőttképző számára is biztosítja a lehetőséget, hogy részszakmára felkészítő szakmai oktatást, illetve szakképesítésre felkészítő szakmai képzést valósítson meg a Felnőttképzési törvényben rögzített szabályok szerint (a 2013. évi LXXVII. tv. a felnőttképzésről – rövidítése: Fktv.). (A részszakmákat egyes szakmák esetében az adott szakmákat érintő képzési és kimeneti követelmények határozzák meg.)
A duális képzőhely a szakmai oktatásban a szakképző intézménnyel együttműködve vesz részt. (Erről részletesen a 4. fejezetben olvashat.)
| Jogszabály |
| A szakképzés megszervezése (Szkt. 9. §) Szakképzés szakképző intézményben szervezhető. A szakképzés szakképző intézményen kívül részszakmára felkészítő szakmai oktatás és szakképesítésre felkészítő szakmai képzés keretében az Fktv. szerint a felnőttképzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező felnőttképző által szervezhető. |
1.2.5. Tanulói és felnőttképzési jogviszony
A szakképzés megszervezése szempontjából lényeges, hogy milyen jogviszonyban valósul meg.
A szakképzésben
- a tanuló tanulói jogviszonyban,
- a képzésben részt vevő személy felnőttképzési jogviszonyban áll.
A tanulói jogviszony a szakképző intézmény és a tanuló között jön létre a szakképző intézménybe történő beiratkozással. A felnőttképzési jogviszony a szakképző intézmény mint felnőttképző, illetve a felnőttképző és a képzésben részt vevő személy között jön létre a felnőttképzési szerződés megkötésével.
A felnőttképzési jogviszonyra – a Szakképzési törvény és végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott eltéréssel – a Felnőttképzési törvényt kell alkalmazni.
A jogviszony megválasztása függ a szakképzésbe bekapcsolódó életkorától, előképzettségétől, tanulási képzettségétől, de akár még szociális helyzetétől is. A tanulói jogviszony tartalmát, a tanulót illető jogokat és kötelezettségeket alapvetően a köznevelési szabályok és a Szakképzési törvény, amíg a felnőttképzési jogviszonyra vonatkozó szabályokat a Felnőttképzési törvény határozza meg.
1.3. A szakképző intézmények
1.3.1. A szakképző intézmények típusai
A szakképző intézmények típusait a Szakképzési törvény határozza meg.
Szakképző intézmény lehet
- a technikum és
- a szakképző iskola.
A szakképző intézmény fő szabály szerint szakképzési alapfeladatot láthat el, és csak szakképző intézmény láthat el szakképzési alapfeladatot.
| Jogszabály |
| Szkt. 7. § 6. A szakképzési alapfeladat fogalmát a Szakképzési törvény az értelmező rendelkezései között határozza meg a következőképpen: a szakképző intézmény alapító okiratában meghatározott technikumi szakmai oktatás és szakképző iskolai szakmai oktatás, továbbá ahhoz kapcsolódóan az előkészítő évfolyam és a műhelyiskola megszervezése. |
Az intézmény jogállását tekintve szakképzési alapfeladat ellátására létrejött jogi személy. Az állami fenntartású szakképző intézmények szakképzési centrum részeként működnek, a szakképzési centrum jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységei.
| Fontos |
| A szakképzési centrumok nem tekinthetők szakképző intézménynek. Szakképzési alapfeladatot a centrum részeként működő szakképző intézmények látnak el. |
1.3.2. A szakképző intézmények jellemzői
A technikum
A technikum rendelkezik az általános műveltséget megalapozó, az érettségi vizsgára felkészítő évfolyamokkal, és a szakmai vizsgára, valamint a szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, munkavállalásra felkészítő évfolyamokkal.
A technikum kizárólag érettségi vizsgára történő felkészítést is szervezhet. Az érettségire felkészítés két évfolyamos, azonban nappali rendszerben nem szervezhető meg.
Az adott szakmára vonatkozó évfolyamok számát a szakmajegyzék határozza meg. A technikumi oktatás jellemzően 5 évfolyamos.
A szakképző iskola
A szakképző iskolának kizárólag szakmai vizsgára felkészítő évfolyamai vannak. A
szakmajegyzékben meghatározott számú évfolyamok keretében történik a közismereti oktatás és a szakmai oktatás egyaránt. A szakképző iskolai oktatás jellemzően 3 évfolyamos.
1.4. A szakképzés új szervezeti és irányítási rendszerének bemutatása
1.4.1. Szakképzés-irányítás
A szakképzés-irányítás a Kormány feladata. A Kormány a szakképzés rendszerét
szakképzésért felelős miniszter útján irányítja. A szakképzésért felelős ágazati minisztérium az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2022. május 24-éig, ekkor jelent meg a 2022. évi II.
törvény a minisztériumok felsorolásáról, amelyben már a Kulturális és Innovációs Minisztérium szerepel. A szakképzésért felelős miniszter a tananyag megírásakor az innovációs és technológiai miniszter. 2022. május 26-án jelent meg a 182/2022. Korm.
rendelet a Kormány tagjainak feladat és hatásköréről, amely a kultúráért és az innovációért felelős minisztert jelöli meg a szakképzésért felelős miniszterként.
| Jogszabály |
| 182/2022. Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat és hatásköréről 12.A kultúráért és innovációért felelős miniszter feladat- és hatásköre 128. § A kultúráért és innovációért felelős miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány 1. kormányzati tudománypolitikáért, tudománypolitika koordinációjáért, szakképzésért, felsőoktatásért, családpolitikáért, gyermek- és ifjúságpolitikáért, kultúráért, kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért, 9. vállalkozásfejlesztésért felelős tagja. |
A minisztériumon belül a szakképzés-irányítás feladatait a szakképzésért felelős helyettes államtitkárság látja el.
1.4.2. A szakképzésért felelős miniszter feladatai
A szakképzésért felelős miniszter feladatait a Szakképzési törvény határozza meg.
Fenntartói feladatok
A legfontosabb fenntartói feladatok:
- a fenntartó által alapított szakképzési centrumok irányítása, és
- a fenntartói jogok, irányítási hatáskörök gyakorlása a szakképzési centrumok részeként működő szakképző intézmények felett.
Kimenet- és tartalomszabályozás
- A szakképzésért felelős miniszter hagyja jóvá a szakmák képzési kimeneti követelményeit és a szakmai oktatás programtanterveit, egyetértésben az adott ágazatért felelős miniszterrel.
- Vezeti a szakképesítések programkövetelményeinek nyilvántartását.
- Javaslatot tesz a Kormány számára a szakmajegyzék megállapítására és módosítására vonatkozóan.
- Gondoskodik a szakképzési tankönyvek kidolgozásáról, a szakmai vizsga központi vizsgatevékenységeihez, interaktív vizsgatevékenységeihez kapcsolódó tartalmak kidolgozásáról, rendelkezésre állásáról.
- Szintén a feladatköréhez tartozik a szakképzési tankönyvvé nyilvánítás és annak módosítása.
Informatikai és tájékoztatási feladatok
A szakképzésért felelős miniszter
- működteti a szakképzési tájékoztatási és információs központot;
- gondoskodik a regisztrációs és tanulmányi alaprendszer és a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer működtetéséről.
A szakképzésért felelős miniszter feladatai ellátásában támaszkodik a szakképzési államigazgatási szervre.
1.4.3. A szakképzési államigazgatási szerv feladatai
Informatikai és tájékoztatási feladatok
- Államigazgatási szerv vezeti a szakképző intézmények nyilvántartását, és működteti a szakképzés információs rendszerét.
- Elektronikus felületet működtet a szakmai vizsgákhoz kapcsolódóan, vezeti a szakmai vizsgák, képesítő vizsgák törzslapnyilvántartását.
Szakképzési tankönyvekkel, pedagógiai szakmai szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységei
- Elvégzi a szakképzési tankönyvek tankönyvvé nyilvánításával kapcsolatos döntéselőkészítési feladatokat.
- Elvégzi a pedagógiai szakmai szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos tevékenységeket a szakképzési intézmények számára.
Fentieken túl a szakképzési államigazgatási szerv működteti a nemzeti referencia- és koordináló központot, koordinálja az életpálya-tanácsadással és pályaorientációval kapcsolatos tevékenységeket, valamint a szakképzés-ellenőrzés keretében elvégzi a szakképző intézmények minőségirányítási rendszerének külső értékelését.
Szakképzési államigazgatási szervként a Kormány a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivataltjelölte ki.
A nem állami szakképző intézmények működésének engedélyezése, és esetükben a tanulmányok alatti vizsgák szervezése, valamint hatósági ellenőrzésük tekintetében szakképzési államigazgatási szervként a fővárosi és megyei kormányhivatalok kerültek kijelölésre.
Az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. látja el szakképzési államigazgatási szervként a szakképző intézmények minőségirányítási rendszerének külső értékelését és az életpályatanácsadás és pályaorientáció ellátásában részt vevő személyek tevékenységének koordinálását.
| Tanulási javaslat |
| Tanulmányozza a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal honlapját: www.nive.hu! Tekintse át a hivatal tevékenységeit, az általa menedzselt projekteket! |
| Tanulási javaslat |
| Tanulmányozza az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. honlapját: www.ikk.hu! Tekintse át a szervezet tevékenységeit, az általa menedzselt projekteket! Nézze át a friss szakképzési híreket! |
1.5. A szakképzés együttműködési rendszere
1.5.1. Együttműködés a szakképzésben
A szakképzés sokszereplős rendszer. Összetett feladat önmagában a szakképzéssel szemben támasztott igények folyamatos nyomon követése. Ugyancsak összetett folyamat a szakképzés megszervezése is, mivel a rendszer szereplőjének tekintünk minden munkaadót, aki részt vesz a duális képzésben, vagy majd a jövőben vállal szerepet a szakképzésben, akár saját munkavállalói képzésével.
A munkaadók túlnyomórészt gazdasági szereplők, tehát az együttműködésben kulcsszerepe van a kamaráknak, a kamarák között is a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának.
Az együttműködés átfogó kereteit biztosítja a Szakképzési Innovációs Tanács, amelyben helyet kapnak a szakmai, képzési, érdekképviseleti szervezetek. Az ágazati készségtanácsoknak az ágazati szintű szakképzési igények meghatározásában van kulcsszerepe.
Az együttműködés kereteit a szakképző intézmények szintjén a Képzési tanács biztosítja, melynek javasolt összetételét és célrendszerét szintén a szakképzési jogszabályok határozzák meg.
A következőkben röviden bemutatjuk az együttműködési formákat, kereteket.
1.5.2. A Szakképzési Innovációs Tanács
A Szakképzési Innovációs Tanácsnak elsődlegesen érdekegyeztetési és stratégiai döntéselőkészítő szerepe van. Döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületként segíti a szakképesítésért felelős minisztert feladatai ellátásában.
A tanács véleményezi a szakképzési rendszer fejlesztését érintő stratégiai kérdéseket, szakképzés-támogatási rendszerének elveit és a szakképzést érintő jogszabálytervezeteket. Javaslatokat tehet a szakmai követelményekre, tananyagokra, új eljárások kialakítására a szakképzés rendszerén belül. Értékeli a szakképzés eredményességét, a szakképzési tananyagokat és a szakmai követelmények alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat.
Ajánlásokat tehet szakmát szerzett pályakezdő szakemberek elhelyezkedési lehetőségeivel kapcsolatban, az elhelyezkedési nehézségekkel küzdő állástalan fiatalok helyzetével összefüggésben.
| Tanulási javaslat |
| Kattintson a linkre, és olvassa el a SZIT újraalakulásával kapcsolatos hírt, tanulmányozza a SZIT tagjainak listáját! https://ikk.hu/hirek/ujraalakult–a–szakkepzesi–innovacios–tanacs |
1.5.3. Az Ágazati Készség Tanácsok
Az Ágazati Készség Tanácsok legfontosabb feladata a munkaerőpiaci igények és a képzési kínálat összehangolása. Részt vesznek a szakképzés tartalmi szerkezetének fejlesztésében, korszerűsítésében a munkaerőpiaci igények megjelenítésével. Saját ágazatukban figyelemmel kísérik a szakképzéssel szemben támasztott elvárásokat, a szakképzési igények teljesülését.
Véleményező és javaslattevő szerepük van a szakmai képzések programkövetelményeinek nyilvántartásba vételével kapcsolatban, a szakmajegyzékkel, a képzési kimeneti követelményekkel kapcsolatban és az ágazati alapoktatással kapcsolatos kérdésekben. Javaslatot tehetnek a szakképzési tankönyvek kidolgozására. Előrejelzést készíthetnek a szakképzés rövid-középtávú fejlesztési irányairól, céljairól.
| Tanulási javaslat |
| Keresse fel az Ágazati Készség Tanácsok honlapját, melyet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara működtet. Valamennyi készségtanács tagjainak névsora és szakmai anyagaik is elérhetők innen: https://akt.mkik.hu/ |
1.5.4. A gazdasági kamara
A gazdasági kamara meghatározó szerepet tölt be a szakképzési rendszer működtetésében.
Gazdasági érdekképviseleti tevékenységet végző szervezetként hidat képez a szakképzés rendszere és a munkaerőpiac, elsősorban a gazdasági szereplők között. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési törvényben rögzített feladatait.
Szakképzési kapacitások tervezésével kapcsolatos feladatai
- Javaslatot tesz a szakképzésért felelős miniszter számára a szakképző intézménybe történő beiskolázás irányaira.
- Véleményt nyilvánít a szakképzési alapfeladat nem állami szakképző intézmény általi végzésének indokoltságára vonatkozóan. Ezen tevékenységein keresztül ráhatása van a szakképzési kapacitások alakulására.
Duális képzéssel kapcsolatos feladatai
- A kamara kidolgozza a duális képzőhelyek nyilvántartásba vételére vonatkozó minőségi feltételeket, és vezeti a duális képzőhelyek nyilvántartását.
- Elősegíti a szakképzési munkaszerződések megkötését, ösztönzi a gazdálkodó szervezeteket a szakképzésben való részvételre.
- Ellenőrzi és minősíti a duális képzőhelyek szakirányú oktatási tevékenységét.
A vizsgáztatással kapcsolatos feladatai
A szakmai vizsga helyszíne szerinti területileg illetékes gazdasági kamara delegálja az ágazati alapvizsga elnökét, valamint a szakmai vizsgabizottságokba az ellenőrzési feladatokat ellátó tagot.
A gyakorlati oktatók képzésével kapcsolatos tevékenysége
A szakképzésért felelős miniszter jóváhagyásával kialakítja a kamarai gyakorlati oktatóképzés képzési és vizsgakövetelményeit, szervezi a kamarai gyakorlati oktatók képzését és vizsgáztatását.
A fenti feladatokon túl gazdasági érdekképviseleti szervekkel együttműködve szervezi a mesterképzést és a vizsgáztatást. Részt vesz a tanulmányi versenyek, különösen a nemzetközi versenyek szervezésében, előkészítésében. Ellátja az Ágazati Készség Tanácsok titkársági feladatait, e tevékenysége keretében elvégzi az Ágazati Készség Tanács működésének koordinációs tevékenységeit, és biztosítja a működés feltételeit. Közreműködik az életpályatanácsadás és a pályaorientációs feladatok ellátásában.
A tanulmányi versenyekkel, Ágazati Készség Tanácsokkal kapcsolatos feladatain kívül a gazdasági kamara a szakképzésben való közreműködésről, a területi gazdasági kamarák közötti együttműködésről írásbeli megállapodást köt az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel.
| Tanulási javaslat |
| Ismerje meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési tevékenységét! Keresse fel a kamara honlapjának oktatási, képzés oldalait! https://mkik.hu/kepzes–oktatas |
1.5.5. Képzési tanács
A képzési tanácsok a szakképző intézményekben működnek. Elsődleges feladatuk a tanulók jogainak érvényesítése és a tanulók kötelességeinek teljesítése érdekében a nevelő-oktató munka támogatása, a szakképző intézményhez kapcsolódó együttműködések előmozdítása, különös tekintettel az oktatói testület, a tanulók, a képzésben részt vevő személyek, a tanulók törvényes képviselői, a fenntartó és a szakképző intézmények működésében érdekelt más szervezetek együttműködésére.
Fontos feladatuk a helyi közösségek érdekeinek képviselete. Jogszabályban meghatározott feladatot ellátó tagokból állnak. A szakképző intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményező és javaslattevő testületként működnek.
1.6. A szakmai oktatás szakaszai
1.6.1. A duális szakképzés alapjai
A szakmai oktatás ágazati alapoktatás és szakirányú oktatás keretei között történik.
Az ágazati alapoktatás biztosítja a széles körű és ágazati szintű szakmai alapozást, míg a szakirányú oktatás a szakmai képzés duális képzési szakasza.
| Tanulási javaslat |
| Tekintse át azt az ábrát, amely a szakképzés szakaszait mutatja be, és jól mutatja a szakképzési rendszer gazdasági szereplők/munkaadók számára kínált bekapcsolódási pontjait! https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/dualis_honlapra_2022januar_frissitettpdf1643710215176.pdf |
A következő alfejezetekben a két szakasz legfontosabb jellemzőit írjuk le. Az ágazati alapoktatásról a 2. fejezetben, a szakirányú oktatásról a 3. fejezetben írunk részletesen.
1.6.2. Ágazati alapoktatás
Az ágazati alapoktatás célja az adott ágazatra vonatkozó közös szakmai tartalmak átadása, a tanulók, képzésben részt vevők felkészítése a szakirányú oktatásra. Az ágazati oktatás az adott ágazaton belül valamennyi szakmára azonos tartalommal, azonos követelmények mentén történik, lehetőséget biztosítva a tanulóknak az adott ágazat megismerésére. A tanulók az ágazati alapkompetenciák elsajátítását követően választhatják ki a hozzájuk legközelebb álló szakmát.
Az ágazati alapoktatási szakasz a technikumban a 9–10. évfolyamon, a szakképző iskolában pedig a 9. évfolyamon határozható meg. Az ágazati alapoktatást az ágazati alapvizsga zárja le.
| Jogszabály |
| Szkt. 74. § Az ágazati alapoktatás A szakképző intézményben a szakirányú oktatást megelőzően ágazati alapoktatás folyik. Az ágazati alapoktatás magában foglalja az adott ágazat közös szakmai tartalmait a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint. Az ágazati alapoktatást a szakképző intézményben kell megszervezni. Az ágazati alapoktatás ágazati alapvizsgával zárul. |
1.6.3. Szakirányú oktatás
A szakirányú oktatási szakasz az ágazati alapoktatási szakaszt követi. A szakirányú oktatás keretében a tanuló által kiválasztott szakmára, a szakma keretében ellátandó munkatevékenységekre történik a felkészítés.
A szakirányú oktatás történhet szakképző intézményben, és szakképzési munkaszerződéssel duális képzőhelyen.
Szakképző intézményben a szakirányú oktatás csak akkor teljesíthető, ha a tanuló, a képzésben résztvevő duális képzésben való részvétele szakirányú oktatásban nem biztosítható. Ennek tényét a gazdasági kamara igazolja. Ez is mutatja, hogy a szakmapolitikai cél és szándék az, hogy minél több tanuló végezze a szakirányú oktatási szakaszt szakképzési munkaszerződéssel duális képzőhelyen.
Szakirányú oktatási szakaszt így a szakmai oktatás duális képzési szakaszaként is azonosíthatjuk.
| Jogszabály |
| Szkt. 75. § A szakirányú oktatás célja A szakirányú oktatás célja, hogy a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára biztosítsa a szakma keretében ellátandó munkatevékenységekhez szükséges ismeretek és készségek elsajátítását, képessé tegye azok gyakorlatban történő alkalmazására és a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a szakmai vizsgára felkészítse. |
