6.1. Tanulási eredmény alapú megközelítés
6.1.1. Mit értünk tanulási eredmény alapú megközelítés alatt?
A tanulási eredmény alapú megközelítés olyan kompetenciaalapú megközelítés, amely a tanulási folyamat során elérendő célokat, követelményeket tanulási eredményekkel írja le. Ez a módszertani megközelítés képezi az Európai Képzési Keretrendszer, a Magyar Képzési Keretrendszer alapját, így az oktatás, képzés valamennyi szintjén, jogszabályokban rögzített elvárásként e szerint történik a képzési, tanulási követelmények meghatározása.
A tanulási eredmény a képzés, tanulási folyamat során, annak eredményeképpen elsajátítható kompetenciák jól definiált leírása.
A kompetencia fogalmi meghatározása: a képzés világában valamely tevékenység elvégzéséhez szükséges ismeretek, készségek, képességek és attitűdök összessége.
Ezzel összhangban egy adott tanulási eredmény egy tevékenység leírására szolgál, mégpedig úgy, hogy – a készség/képesség cselekvő leírása mellett – meghatározza a tevékenység elvégzéséhez szükséges ismereteket, az elvárt attitűdöket, valamint a felelősségi/autonómiaszintet, amelyen az adott tevékenységet el kell végezni.
Másképpen megfogalmazva: egy adott tanulási eredmény annak a leírása, hogy a tanuló a tanulási folyamat végén mit tud megcsinálni, mire képes, milyen ismeretek alkalmazásával, milyen önállósági szinten.
A módszertani megközelítés részét képezi, hogy a tanulási eredményeknek illeszkedniük kell valamely foglalkozás, munkakör tevékenységeihez, munkaköri feladataihoz. Egy adott szakma, szakképesítés tanulási eredményeinek meghatározása szükségszerűen egy adott foglalkozás tevékenységeinek, feladatainak elemzésére épül. Egy tanulási eredmény munkaköri tevékenységhez, feladathoz kapcsolódik; szerencsés, hogyha a tanulási eredmény képesség dimenziója maga az elvégzendő cselekvés, tevékenység.
6.1.2. Miért hasznos a tanulási eredmény alapú megközelítés?
A tanulási eredmény alapú, képzési programfejlesztési megközelítés összeköti a munka világát a képzés világával, biztosítja, hogy a fejlesztett képzési program egyértelműen a munkaerőpiaci elvárásokra épüljön. Azáltal, hogy a feladatokból, tevékenységekből indul ki, lehetővé teszi, hogy a képzésben, oktatásban résztvevők az adott tevékenység elvégzéséhez szükséges ismereteket sajátítsák el, az oktatás ne váljon túlzottan elméleti jellegűvé, és a résztvevők pont annyi elméleti ismeretet tanuljanak meg, amennyi a tevékenység elvégzéséhez szükséges.
A tanulási eredmény alapú megközelítés egy közös értelmezési keret, amely a különböző képesítési keretrendszerek alapjául szolgál. A tanulási eredmény pedig az a közös nyelv, amely alkalmas a munka világa és a képzés világa közötti párbeszéd biztosítására.
Ez a megközelítés biztosítja a folyamatosan változó elvárások követését, és lehetőséget nyújt a szakképzés területén a tevékenységközpontú tanulási folyamatok kialakítására. Jó alapot szolgáltat ezzel a szakképzés duális megvalósítására.
| Tanulási javaslat |
| A tanulási eredmény alapú megközelítést közelebbről is megismerheti – amely az Európai Képzési Keretrendszer, a Magyar Képzési Keretrendszer és a szakképzési követelményállítás alapjait képezi –, ha áttekinti az alábbi linken elérhető szakmai prezentációt: https://tpf.hu/docs/palyazatok/tanulasi_erdmeny_alapu_megkozelites_a_kepzesfejlesztes ben.pdf |
6.2. EKKR, MKKR, DKKR
6.2.1. Képesítési keretrendszerek
A képzési, képesítési keretrendszerek egyik fő jellemzője, hogy a képzési kimeneti követelményeket tanulási eredmények alapján írják le. A másik fő jellemzőjük, hogy az egyes képesítéseket, képzéseket, képzési programokat, szakmákat, szakképesítéseket egy jól meghatározható szintrendszerben helyezik el. Az egyes szintek leírása is tanulási eredmények alapján történik, vagyis a képességek, ismeretek, attitűdök és felelősség meghatározásával. A különböző, nemzeti szinten alkalmazott képesítési keretrendszerek alapja az Európai Képesítési Keretrendszer. A keretrendszerek közül egyébként az első és talán legszélesebb körben ismert az európai nyelvi keretrendszer, amely A1 és C2 szint között határozza meg a nyelvvizsgához kapcsolódó kimeneti szinteket.
6.2.2. Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR)
Az Európai Képesítési Keretrendszer létrehozásának alapvető célja, hogy az Európában megszerezhető bizonyítványok és oklevelek összehasonlíthatóságának alapját megteremtse.
Az Európai Képesítési Keretrendszer nyolc szintet határoz meg. A nemzeti képesítési keretrendszerek ettől akár eltérően is felépülhetnek, de az egyes nemzeti keretrendszerek szintjei a közös kritériumrendszer alapján összevethetők az Európai Képesítési Keretrendszer szintjeivel. Így közös viszonyítási rendszeren keresztül biztosítható a különböző országokban megszerezhető képesítések szintjeinek összehasonlítása.
Az Európai Képesítési Keretrendszer nyolc szintjét az Európai Unió Tanácsának ajánlása, illetve annak melléklete rögzíti. Ezt a dokumentumot 2017 májusában fogadta el a Tanács.
| Tanulási javaslat |
| Keresse fel az Oktatási Hivatal honlapját az alábbi linken, és tanulmányozza az Európai Képesítési Keretrendszer jogszabályi és szakmai hátterét! https://www.magyarkepesites.hu/kepesitesi_keretrendszerek/ekkr |
További részletes információkat találhat az Európai Unió honlapján, többek között az Európai Képesítési Keretrendszerről, a szakmák, szakmai képesítések uniós elismertetéséről:
Itt tájékozódhat részletesen az Európai Képesítési Keretrendszer 8 szintjéről, a szintek tanulási eredmény alapú leírásáról:
6.2.3. A Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR)
A Magyar Képesítési Keretrendszer a hazai képesítéseket helyezi el egy 8 szintű keretrendszerben. Kiterjed a köznevelésre, a szakképzésre, a felsőoktatásra és a felnőttképzésre. Ezek a képzési, oktatási ágazatok, területek besorolhatók a Magyar Képesítési Keretrendszer szintjeibe.
A Magyar Képesítési Keretrendszer szintjei gyakorlatilag megegyeznek az Európai Képesítési Keretrendszer szintjeivel.
A Magyar Képesítési Keretrendszer lehetőséget biztosít az egyes képesítések helyének meghatározására a 8 szintű rendszerben. A tanulási eredmény alapú megközelítésből kifolyólag a képzések megvalósítóinak megfelelő tartalmi alapot biztosít képzési programjaik kidolgozásához.
A Magyar Képesítési Keretrendszer jogszabályi alapját az 1229/2012. kormányhatározat tartalmazza. A kormányhatározat mellékletében olvasható a Magyar Képesítési Keretrendszer szintjeinek leírása.
A szakképzés területén a képzési és kimeneti követelmények és a programkövetelmények tartalmazzák, hogy az adott szakma, szakképesítés mélyen képesítési szinthez tartozik az EKKR, illetve az MKKR szerint.
| Tanulási javaslat |
| Az alábbi linken találja meg az 1229/2012 kormányhatározatot. Tanulmányozza a határozat mellékletében a Magyar Képesítési Keretrendszer szintjeit: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/LLL/mkkr/1229_2012_kormanyhatarozat.pdf Az alábbi linken rövid videó található a Magyar Képesítési Keretrendszerről, annak céljairól és hasznáról: https://www.magyarkepesites.hu/kepesitesi_keretrendszerek/mkkr Ugyanezen a honlapon külön keresőfelület áll rendelkezésére ahhoz, hogy megnevezésük szerint rákeressen az egyes képesítésekre vagy akár az egyes képesítések tanulási eredményeire. Kereshet akár tematikus területek szerint, illetve intézményszintenként is. Az adott szakképesítések esetében rövid leírást talál a képesítésről, annak adatairól, a követelményt leíró dokumentum kibocsátójáról. A keresőfelület használatával keressen rá néhány ön által ismert szakmára, határozza meg ezek MKKR szerinti szintjét! |
6.2.4. Digitális Kompetencia Keretrendszer (DKKR)
A Digitális Kompetencia Keretrendszer szintén egy képesítési keretrendszer, amely a Magyar
Képesítési Keretrendszernek megfelelően 8 szinten helyezi el a digitális kompetenciákat. A Digitális Kompetencia Keretrendszert a szakképzésben DKKR, míg egyéb helyeken a DIGKOMP rövidítés mögött érhetik el az érdeklődők.
A Digitális Kompetencia Keretrendszer 5 fő területen és 21 horizontális kompetenciaterületen határozza meg a digitális kompetenciákat. A Digitális Kompetencia Keretrendszer kidolgozója az Európai Bizottság. A keretrendszer kidolgozása 2011-ben történt.
A Digitális Kompetencia Keretrendszer jó példa arra, hogy akár nemzetgazdasági, társadalmi szempontból kiemelt területeken külön keretrendszerek is létrejöhetnek, elősegítve ezzel az adott kompetenciaterületeken a képzések fejlesztését, megvalósítását. A szakképzés területén mind a képzési és kimeneti követelmények, mind a programkövetelmények tartalmazzák, hogy az adott szakmai, szakképesítés esetében a tanulónak, a képzésben résztvevőnek milyen szintű digitális kompetenciákkal kell rendelkeznie.
| Tanulási javaslat |
| A Digitális Jólét Program honlapján, az alábbi linken keresztül eléri a Digitális Kompetencia Keretrendszer részletes leírását: https://digitalisjoletprogram.hu/hu/tartalom/digkomp Az alábbi linken keresztül magyar nyelven elérhető a Digitális Kompetencia Keretrendszer uniós referenciakerete. Itt részletesen megismerheti a digitáliskompetencia-szinteket, illetve a szintekhez tartozó kompetenciaterületeket: https://dpmk.hu/2019/07/25/a–digitalis–kompetencia–unios–referenciakerete–magyarul/ |
6.3. Képzési és kimeneti követelmények
6.3.1. A képzési és kimeneti követelmények szerepe, funkciója
A szakmák vizsgakövetelményeit, a képzésben résztvevők, tanulók értékelésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat a képzési és kimeneti követelményekben kell rögzíteni. A szakmánként kiadott képzési és kimeneti követelmények biztosítják a vizsgáztatás egységességét; ezek a dokumentumok képezik a kimeneti szabályozás alapját. A képzési és kimeneti követelményeket a szakképzésért felelős miniszter hivatalos kiadványként adja ki. A korábbiaktól eltérően azért nem jogszabályként, mert így könnyebben biztosítható a követelmények rugalmas igazítása a folyamatosan változó munkaerőpiaci igényekhez.
A szakképzésért felelős miniszter a képzési és kimeneti követelményeket az adott ágazatért felelős miniszterrel egyetértésben adja ki, annak érdekében, hogy a dokumentumokban megjelenhessenek az ágazati elvárások.
Amennyiben a képzési és kimeneti követelmény változik, azt a változással érintett legalacsonyabb évfolyamtól felmenő rendszerben kell alkalmazni. A bevezetés dátumaként a változtatást követő tanév első napját kell alkalmazni.
A képzési és kimeneti követelményeket az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. honlapján lehet elérni.
| Tanulási javaslat |
| Keresse fel az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. honlapját az alábbi linken! Tekintse át, hogy a szakmák milyen ágazatokban csoportosítva jelennek meg a honlapon! Keressen rá egy Ön által ismert szakmára a kereső használatával! Nyissa meg a szakma képzési és kimeneti követelményét, és tanulmányozza annak felépítését! Link: https://szakkepzes.ikk.hu/kkk–ptt |
| Jogszabály |
| Szkt. 11. § [A képzési és kimeneti követelmények] A szakmákhoz – az ellenőrzési, a mérési és az értékelési rendszer kialakítását és működését biztosító, a szakképzésben kötelezően alkalmazandó – képzési és kimeneti követelményeket kell előírni. A képzési és kimeneti követelményeket – a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével – a szakképzésért felelős miniszter hivatalos kiadványként a szakképzési tájékoztatási és információs központ keretében működtetett honlapon (a továbbiakban: honlap) teszi közzé. A képzési és kimeneti követelmények normatív rendelkezést nem tartalmazhatnak, és azok tartalma jogszabállyal és közjogi szervezetszabályozó eszközzel nem lehet ellentétes. (4) A képzési és kimeneti követelményeket érintő változást kizárólag a változással érintett legalacsonyabb iskolai évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben a tanév első napjával lehet bevezetni, és azt a bevezetést megelőző első tanév kezdő napjáig kell közzétenni. A képzési és kimeneti követelmények módosítása a módosítást megelőzően közzétett képzési és kimeneti követelmények szerint indított szakmai oktatást nem érinti. |
6.3.2. Részszakmák megjelenése a képzési és kimeneti követelményekben
Az egyes szakmákhoz részszakmák is kapcsolódnak. A részszakma adott szakmának elkülöníthető része. Legfontosabb ismérve, hogy legalább egy munkakör betöltésére alkalmassá válik, aki a részszakmára vonatkozó ismereteket megszerzi. A részszakmákra vonatkozó tanulási eredmények megjelenhetnek annak a szakmának a tanulási eredményei között, amelyhez a részszakma kapcsolódik, de lehetnek olyan tanulási eredményei is, amelyek nem szerepelnek a szakma tanulási eredményei között. A részszakmák biztosítják az alacsonyabb iskolai végzettségűek, akár iskolai végzettséggel nem rendelkezők számára is a szakmaszerzés lehetőségét, ezzel növelve esélyeiket a munkaerőpiacon.
A részszakmák megismerhetők tanulói jogviszonyban; ebben az esetben a tanulók a műhelyiskolában folytatják tanulmányaikat. A műhelyiskolák adott szakképző intézmény keretei között működnek. A műhelyiskolák célja, hogy a hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő fiatalok számára biztosítsák a tanulási kudarcok kezelésére alkalmas környezetet.
A részszakmákat, szemben a szakmákkal, felnőttképző is oktathatja a Felnőttképzési törvény hatálya alatt, a Szakképzési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott szabályok betartása mellett.
| Tanulási javaslat |
| Keresse fel az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. honlapját az alábbi linken, és válasszon az alábbi szakmák képzési és kimeneti követelményei közül egyet! Tekintse meg a dokumentum részszakmára vonatkozó részeit (A KKK 1.8. pontja tartalmazza a |
| részszakmák megnevezését, a 10. pontja pedig a részszakmák részletes követelményeit. Ha egy szakmának több részszakmája van, akkor ezek leírása a 11. pontban folytatódik.) Élelmiszeripari ágazat: Hentes és húskészítmény-készítő Édességkészítő Építőipari ágazat: Kőműves Szigetelő Gépészet: Hegesztő Link: https://szakkepzes.ikk.hu/kkk–ptt |
| Jogszabály |
| 11. § [A képzési és kimeneti követelmények] (1) A képzési és kimeneti követelményekben – részszakmaként – meghatározható a szakmának olyan önállóan elkülöníthető része, amely legalább egy munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciák megszerzését teszi lehetővé. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szakmára vonatkozóan meghatározott rendelkezéseket a részszakmára is alkalmazni kell. |
6.3.3. A képzési és kimeneti követelmények felépítése
A szakma alapadatai
A képzési és kimeneti követelmények felépítését a Szakképzési törvény végrehajtási rendelete határozza meg. A dokumentum első pontjában az adott szakma azonosító- és alapvető leíró adatai szerepelnek, közöttük a szakma EKKR és MKKR szintbesorolása. Minden szakmának egyedi azonosítója van, amely utal a szakma szintbesorolására, a képzés egységes osztályozási rendszere (KEOR) szerinti besorolására.
| Tanulási javaslat |
| Az alábbi linken részletes információkat talál a képzések egységes osztályozási rendszeréről, a KEOR-ról. Ezen rendszer szerint történik a szakmák és szakképesítések besorolása, és az akkreditált vizsgaközpontok KEOR szerint területekre kapják meg a vizsgajogosultságot. Link: https://www.ksh.hu/osztalyozasok_keor |
Munkatevékenységek és a munkaterület leírása
A második pontban a szakma keretében ellátható legjellemzőbb tevékenységek, valamint a munkaterület leírása szerepel. Ez a pont az adott munkaterülethez tartozó tevékenységek, feladatok összefoglaló leírását tartalmazza. A képzési és kimeneti követelmények rögzítik azon FEOR szerinti foglalkozásokat, FEOR számokat, amelyeket a szakma megszerzője betölthet. Ezek az információk a munkaadó számára is segítenek az adott szakma munkaerőpiaci elhelyezésében.
| Tanulási javaslat |
| Az alábbi linken találja meg a foglalkozások egységes osztályozási rendszerét. A FEOR szerint történik a foglalkozások besorolása, osztályozása munkahelyi környezetben. Link: https://www.ksh.hu/docs/szolgaltatasok/hun/feor08/feorlista.html |
A szakképzésbe történő belépés feltételei
Fontos szervezési információ a szakmai oktatás megvalósítói számára, hogy mely feltételek teljesítése szükséges ahhoz, hogy valaki megkezdhesse a szakma tanulását.
A szakmai oktatás megszervezéséhez szükséges tárgyi feltételek
Külön pontban határozzák meg a képzési és kimeneti követelmények a szakmai oktatás megvalósításához szükséges tárgyi feltételeket. Külön alpontban található az ágazati alapoktatásra, és külön a szakirányú oktatásra vonatkozó tárgyi feltétel. A duális képzőhely számára ez utóbbi eszközjegyzék határozza meg, hogy a duális képzőhelyen milyen eszközfeltételeket kell biztosítani.
Kimeneti követelmények
Tartalom- és kimenetszabályozási szempontból a dokumentumok legfontosabb pontja a kimeneti követelményeket tartalmazza. A kimeneti követelmények külön alpontban szerepelnek az ágazati alapoktatásra és a szakirányú oktatásra vonatkozóan. A kimeneti követelmények meghatározása tanulási eredmények formájában történik.
Az ágazati alapvizsga és a szakmai vizsga leírása
Az ágazati alapvizsga és a szakmai vizsga leírása tartalmazza a számonkérés formáját, a vizsgatevékenységek tartalmi leírását, időtartamát, arányát a különböző vizsgatevékenységek között. A vizsgatevékenységek leírásának olyan részletességgel kell megtörténnie, hogy ezek alapján a különböző szakképző intézmények, központok egységesen tudják lebonyolítani az ágazati alapvizsgákat és a szakmai vizsgákat. (Az ágazati alapvizsgát minden esetben a szakképző intézményben, a szakképző intézmény szervezésében bonyolítják le. A szakmai vizsgát az akkreditált vizsgaközpontok bonyolíthatják le. Szakképző intézmények csak az átmeneti időszakban, 2025. dec 31-ig szervezhetik meg a szakmai vizsgát, ezt követően már akkreditált vizsgaközpontként végzik a vizsgáztatást.)
| Jogszabály |
| 12. § A képzési és kimeneti követelményekben kell meghatározni |
- a szakma szakmajegyzék szerinti azonosító számát, megnevezését és a hozzárendelt
FEOR-számot,
- a szakma jellegétől függően az iskolai előképzettséget, annak előírását, hogy a szakképzés megkezdéséhez szükséges-e egészségügyi alkalmassági követelmény vagy pályaalkalmassági követelmény teljesítése,
- a szakma keretében ellátható legjellemzőbb foglalkozás, tevékenység, valamint a munkaterület leírását,
- az Európai Képesítési Keretrendszer és a Magyar Képesítési Keretrendszer szintjeinek megfelelő, a gazdaságnak az adott szakemberrel szemben támasztott elvárásait, a szakma gyakorlása közben végzendő feladatok megoldásával kapcsolatban támasztott szakmai tartalmak szintjének, tartalmának és minőségének tanulási eredmény alapú leírását,
- az egybefüggő szakmai gyakorlat időtartamát,
- a szakmai oktatás megszervezéséhez szükséges tárgyi feltételeket,
- a szakmai vizsgára bocsátás feltételeit,
- a szakmai vizsga személyi és tárgyi feltételeit, a szakmai vizsga vizsgatevékenységeinek részletes leírását és időtartamát, az ahhoz rendelt tevékenységeket, azok tartalmára, értékelésére, súlyarányára vonatkozó adatokat, valamint a szakmai vizsgán használható segédeszközökre és egyéb dokumentumokra vonatkozó részletes szabályokat,
- a vizsgatevékenységek alóli felmentés eseteit, módját és feltételeit,
- a vizsgatevékenységek megszervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra vonatkozó feltételeket és
- a vizsgatevékenységek és a szakmai vizsga értékelésének szempontjait.
6.4. A programtantervek szerepe a szakképzésben, a programtantervek felépítése
A programtanterv a képzési és kimeneti követelmények alapján kidolgozott dokumentum. A szakmák programtanterveinek kiadása a szakképzésért felelős miniszter feladata. A programtantervek kiadására vonatkozó szabályok megegyeznek a képzési és kimeneti követelményekre vonatkozó szabályokkal.
A programtantervek részletesen meghatározzák a szakmai oktatás megszervezésének módját, feltételeit. De e mellett az oktatási tevékenység tartalmát is rögzítik. A tanulási eredményekkel összhangban meghatározzák a tananyagegységeket, amelyek az oktatási folyamat tartalmi és szervezési egységei is. A tananyagegységek tanulási területeként, tanulási területeken belül tantárgyanként kerülnek meghatározásra.
A tantárgyakhoz kapcsolódóan a programtanterv tartalmazza a tantárgy óraszámait, amennyiben indokolt, a tantárgyat oktatókkal szemben támasztott speciális elvárásokat, a szükséges közismereti szakmai tartalmakat.
És ami a duális képzés szempontjából kiemelten fontos, hogy a tantárgy órakeretének legalább hány százalékát kell gyakorlati helyszínen lebonyolítani, ezzel is biztosítva a szakmai oktatás munkahelyi környezetben vagy annak megfelelő környezetben történő lebonyolítását.
Tantárgyak szintjén a programtanterv tartalmazza a tantárgy oktatása során fejlesztendő kompetenciákat tanulási eredmények formájában. A tanulási eredmények négy dimenziója mellett egy ötödiket is rögzítenek a programtantervek a tanulás eredményeként. Az általános és szakmához kötődő digitális kompetenciákat, figyelemmel a DKKR szintekre. A tanulási eredmény alapú kompetenciák mellett a programtantervek tartalmazzák a tantárgy témaköreit és a témakörök részletes tematikáját.
Amennyiben az adott szakmának van részszakmája, akkor a programtanterv meghatározza a részszakma ajánlott szakmai tartalmát, mégpedig a részszakma oktatási egységeinek azonosításával. Az oktatási egységek jellemzően a tantárgyakhoz tartozó témakörök.
Valamennyi programtanterv tartalmaz egy összefoglaló táblázatot, amely tanulási területenként, tantárgyanként és témakörönként, évfolyam szerinti bontásban tartalmazza az óraszámokat, mind a szakmai alapozó szakaszra, mind pedig a szakirányú oktatási szakaszra.
| Jogszabály |
| 13. § (1) A programtantervet a képzési és kimeneti követelmények alapján – a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével – a szakképzésért felelős miniszter dolgozza ki, és az Szkt. 11. § (2)–(4) bekezdése szerint teszi közzé. (2) A szakma azonosítására szolgáló alapadatokon kívül a programtanterv tartalmazza a tananyagegységeket, azok célját, tartalmát, terjedelmét és a tananyagegységekhez rendelt időkeretet, az egyes tananyagegységek ba) évfolyamonkénti ajánlott megoszlását, bb) oktatójának képesítési követelményeit és bc) alkalmazott képzési módszereit, a végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, valamint az oktatáshoz kapcsolódó egyéb speciális feltételeket és ezek biztosításának módját és – rendvédelmi szakképző intézmény esetében – a gyakorló szolgálat rendvédelmi szervnél történő megvalósításának tartalmát, szakmai követelményeit és megkezdésének feltételeit. (3) A programtantervnek biztosítania kell, hogy a) ágazatonként szakképző iskolában a kilencedik évfolyamon, a technikumban a kilencedik és tizedik évfolyamon azonos ágazati alapozó ismeretek kerüljenek oktatásra, b) a szakképző iskolában a kötelező foglalkozások megtartásához a kilencedik– tizenegyedik évfolyamon együttesen rendelkezésre álló időkeret harminchárom százaléka a közismereti kerettantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre és c) a technikumban a kilencedik–tizenkettedik évfolyamon a kötelező foglalkozások megtartásához együttesen rendelkezésre álló időkeret legalább hatvan százaléka a közismereti kerettantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre. (4) A programtanterv kidolgozása során biztosítani kell, hogy a programtanterv tartalmazzon a szakképző intézmény által a helyi gazdasági környezet egyedi elvárásaihoz igazodó szakmai célokra szabadon felhasználható időkeretet. |
6.5. A szakmai program
6.5.1. A szakmai program szerepe
A szakképző intézmény szakmai oktatási tevékenységét a képzési és kimeneti követelmények, valamint a programtanterv alapján kidolgozott szakmai program szerint végzi. A programtantervben – a szakmai oktatás kötelező foglalkozásai összesített számának kivételével – ajánlásként megfogalmazottak figyelembevételével kell kidolgozni a szakmai programot. A szakmai program tartalmazza a nevelő és oktató munka alapelveit, figyelembe véve a szakképző intézmény speciális adottságait, célrendszerét.
A szakmai programot a szakképző intézmény – és amennyiben a felnőttképző rész szakma oktatására irányuló oktatást végez, felnőttképző – dolgozza ki. A szakmai program hozzáférhető a széleskörű nyilvánosság számára azáltal, hogy a szakképző intézmény, illetve a felnőttképző a szakmai programját a honlapján közzéteszi, ezzel is segítve a pályaválasztókat, iskolaválasztókat az előzetes tájékozódásban. A szakmai program megfelelője a szakképzés és köznevelés szétválasztása előtt a szakképző intézmény pedagógiai programja volt.
A szakmai programot a szakképző intézmény és a duális képzőhely a programtanterv alapján dolgozza ki. A programtanterv a szakmai oktatás kötelező foglalkozásai összesített számának kivételével ajánlásként kezelendő, amíg a képzési és kimeneti követelményeket kötelezően alkalmazni kell a szakmai program kidolgozása során.
| Jogszabály |
| 12. § [A programtanterv és a szakmai program] A szakképző intézményben a nevelő és oktató munka a szakképzésben kötelezően alkalmazandó képzési és kimeneti követelmények és a programtantervben – a szakmai oktatás kötelező foglalkozásai összesített számának kivételével – ajánlásként megfogalmazottak figyelembevételével kidolgozott szakmai program szerint folyik. |
6.5.2. A szakmai program tartalma, felépítése
A szakképző intézmény szakmai programja tartalmazza a szakképző intézmény nevelési programját.
A szakképző intézmény nevelési programja
A nevelési program keretén belül a szakképző intézmény meghatározza a szakmai oktatás pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit és eljárásait. Tartalmazza a személyiség és közösségfejlesztés feladatait, ez pedig kiterjed az oktatók feladataira és az osztályfőnökök munkájára.
Részletes szabályokat tartalmaz a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységekre vonatkozóan.
Biztosítja a tanulók intézményi döntési folyamatokban való részvételi jogát, meghatározza a szakképzésben érintettek – tanulók, szülők, oktatók és a szakképző intézmény partnerei – együttműködési formáit és a kapcsolattartás rendjét.
A szakmai program meghatározza továbbá a tanulmányok alatti vizsga szabályait és a felvétel, áthelyezés szabályait.
A közismereti oktatásra és ágazati alapoktatásra vonatkozó oktatási program
A szakmai program tartalmazza a szakképző intézmény közismereti oktatásra és ágazati alapoktatásra vonatkozó oktatási programját. A szakmai program ezen része részletesen kitér a kötelező és nem kötelező közismereti foglalkozások tananyagára, a foglalkozások megnevezésére és számára. Tartalmazza a közismereti kerettantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait.
A szakirányú oktatásra vonatkozó képzési program
A szakmai program harmadik, meghatározó fejezete a szakirányú oktatásra vonatkozó képzési program. A képzési program a programtantervekből kiindulva szakmánként tartalmazza a megtanítandó és elsajátítandó tananyagelemeket. Részletesen kitér a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy teljesítményértékelési rendszerére, illetve a teljesítmény minősítésének módjára. A képzési program azon részének kidolgozására, amelyet a duális képzőhely a szakképző intézménnyel közösen készít, a következő pontban térünk ki.
| Jogszabály |
| Szkr. 14. § (1) A szakmai programot a szakképző intézmény, illetve az általa szervezett részszakmára történő felkészítés tekintetében a felnőttképző dolgozza ki, és a szakképző intézmény, illetve a felnőttképző honlapján teszi közzé. (2) A szakképző intézmény szakmai programja meghatározza A szakképző intézmény nevelési programját; A szakképző intézmény közismereti oktatásra és ágazati alapoktatásra vonatkozó oktatási programját; A szakirányú oktatásra vonatkozó képzési programot |
6.5.3. Közös képzési program a duális képzésben
A szakképző intézmény és a duális képzőhely – amennyiben a szakirányú oktatás részben vagy egészben duális képzőhelyen valósul meg – közösen dolgozza ki a szakmai program szakirányú oktatásra vonatkozó részét, a szakirányú oktatásra vonatkozó képzési programot. Ezzel biztosítható az a Szakképzési törvényben rögzített szabály, miszerint a szakmai vizsgára történő felkészítésért a duális képzőhely és a szakképző intézmény közösen felel.
A szakmai program duális képzőhelyen megvalósításra kerülő része is tartalmazza azon tartalmi elemeket – a tanulási területekhez rendelt tantárgyak és témakörök szintjén –, amelyek oktatása a duális képzőhelyen történik.
A duális képzőhelyen oktatott óraszámok évfolyamonkénti meghatározásánál figyelembe kell venni a tantárgyanként meghatározott tantermi környezetben, illetve gyakorlati helyszínen megvalósított oktatás óraszámarányát.
| Tanulási javaslat |
| Keresse fel az alábbi linken az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. honlapját, és válassza ki egy szakma programtantervét! Tekintse át a programtanterv felépítését, nézze meg tantárgyanként a gyakorlati helyszín és tantermi oktatás óraszámarányát! Egy kiválasztott tantárgyra, ahol ez az óraszámarány (a gyakorlati helyszínre jutó óraszámarány) meghaladja az ötven százalékot, határozza meg a tanulási eredmények és |
tematika figyelembevételével a szakirányú oktatási szakaszra a duális képzőhelyen megvalósítandó oktatás tartalmát!
Link: https://szakkepzes.ikk.hu/kkk–ptt
A közösen kidolgozott képzési programnak ki kell térnie arra, hogy az egyes tananyagelemek oktatásában milyen feladatmegosztás alapján vesz részt a szakképző intézmény és a duális képzőhely. A szakmai programnak arra is ki kell térnie, hogy ez milyen óraszámbeli megosztást jelent.
| Tanulási javaslat |
| Az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. honlapján részletes útmutatót talál a szakmai program kidolgozására. Tekintse át az útmutató képzési program kidolgozására vonatkozó részét! Link: https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/utmutato_szakmai_program_keszitesehezpdf1593797478843.pdf |
A szakirányú oktatásban a szakképzési munkaszerződéssel részt vevő tanuló értékelésében is részt vesz a duális képzőhely. Annak érdekében, hogy a tanuló értékelése a duális képzőhelyen és a szakképző intézményben azonos elvek mentén történjen, a közösen kidolgozott szakmai programrészben is ki kell térni a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy teljesítményértékelésének, minősítésének módjára, meg kell határozni a közös értékelés és minősítés módját és szempontrendszerét.
| Jogszabály |
| 14. § (1) A szakmai programot a szakképző intézmény, illetve az általa szervezett részszakmára történő felkészítés tekintetében a felnőttképző dolgozza ki, és a szakképző intézmény, illetve a felnőttképző honlapján teszi közzé. (2) A szakképző intézmény szakmai programja meghatározza 3. a szakirányú oktatásra vonatkozó képzési programot, ennek keretén belül szakmánként a megtanítandó és elsajátítandó tananyagelemeket és a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy teljesítménye ellenőrzésének és értékelésének, illetve minősítésének módját. 223/A. § (1) A szakirányú oktatást a 14. § (2) bekezdés 3. pontja szerinti képzési program alapján kell megszervezni. (2) A szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel a duális képzőhelynél való részvétel esetén a 14. § (2) bekezdés 3. pontja szerinti képzési programot a szakképző intézmény a duális képzőhellyel közösen alakítja ki úgy, hogy az tartalmazza a tananyagelemek oktatásának a szakképző intézmény és a duális képzőhely közötti megosztását, valamint – az Szkt. 60. § (1) bekezdése szerint – a szakképző intézmény és a duális képzőhely általi közös értékelés és minősítés szempontjait. |
A duális képzőhely az általa folytatott szakirányú oktatási tevékenységre a képzési programot külön dokumentumként is elkészítheti, összhangban a szakképző intézmény szakirányú oktatásra vonatkozó képzési programjával.
| Tanulási javaslat |
| A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara módszertani útmutató kiadványt adott közre, amely itt érhető el. Az útmutató részletesen kitér azokra a módszertani elvekre, amelyek alapján a szakirányú oktatás képzési programja elkészíthető. Link: https://dualis.mkik.hu/szakmai–anyagok (a szakmai anyagok között a harmadik letölthető dokumentum) |
6.6. Programkövetelmények és a szakmai képzés programja
6.6.1. A programkövetelmények szerepe, funkciója
A szakmai képzés esetében a szakképesítések programkövetelményei ugyanazt a célt szolgálják, és ugyanaz a szerepük a szakmai képzés megvalósításában, mint a képzési és kimeneti követelményeknek a szakmai oktatás megvalósításában. Tehát meghatározzák az adott szakképesítéshez kapcsolódó kimeneti követelményeket és a vizsgáztatás részletes szabályait.
A programkövetelményeket ugyancsak a szakképesítésért felelős miniszter adja ki és hozza nyilvánosságra. A szakképesítések programkövetelményei szintén az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. honlapján érhetők el.
| Tanulási javaslat |
| Keresse fel az Innovatív Képzéstámogató Központ honlapját az alábbi linken! Tanulmányozza a képzési programoknak a képzés egységes oktatási rendszere szerinti besorolását, a KEOR szerinti csoportokat! Válasszon ki egy szakképesítést, nyissa meg a programkövetelményt, és tekintse át annak felépítését! Link: https://szakkepesites.ikk.hu/ |
Programkövetelmény nyilvántartásba vétele
A szakképzési rendszer rugalmasságát, a munkaerőpiaci igényekhez kapcsolódó szakmai képzések gyors bevezetését biztosítja, hogy gyakorlatilag bárki készíthet programkövetelmény-javaslatot, és kezdeményezheti annak nyilvántartásba vételét.
A programkövetelmények nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárást az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. honlapján elérhető tájékoztató részletesen bemutatja. Az eljárás során a munkaerőpiaci igények teljesülését az ágazati készség tanács biztosítja, amely megvizsgálja a benyújtott programkövetelmény-javaslatot. Az eljárás során a szakképzésért felelős miniszter kikéri az ágazatért felelős tárca véleményét és a felnőttképzésért felelős szakterület álláspontját. Ez utóbbi lépés azért fontos, mert a szakmai képzések felnőttképzési tevékenység keretében valósíthatók meg. Ezt követően a szakmai vélemények ismeretében a szakképzésért felelős miniszter dönt a programkövetelmények nyilvántartására vonatkozóan (A folyamat részleteit az Szkr. 17. §-a tartalmazza).
| Jogszabály |
| A programkövetelmények nyilvántartásba vételének részletes szabályai Szkr. 7. § (1) A nyilvántartásba vételről, a nyilvántartásba vétel módosításáról, valamint a nyilvántartásból történő törlésről a szakképzésért felelős miniszter dönt. (2) Az eljárásban a szakképzésért felelős miniszter a kérelem szakmai tartalmának módszertani szempontú megfelelése tekintetében az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaságot és valós gazdasági igénynek megfelelése tekintetében – ha az adott ágazatban ágazati készségtanács működik – az ágazati készségtanácsot szakértőként vonja be. A szakértői szakvéleményt az általa foglalkoztatott vagy más módon bevont és az adott ágazatban kiemelkedő elméleti felkészültségű vagy az adott ágazatban legalább tízéves szakmai gyakorlattal rendelkező személyek véleménye alapján kell elkészíteni. Szakmai gyakorlatként olyan munkakört lehet figyelembe venni, amely betöltésének feltétele az adott ágazathoz kapcsolódó szakképzettség vagy szakképesítés. A szakértő a szakértői szakvélemény elkészítéséért legfeljebb a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltségének egyhavi összegének százötven százaléka szerinti szakértői díjra jogosult. Az eljárásban a Kormány adott ágazatért felelős tagja és a felnőttképzésért felelős miniszter véleményét ki kell kérni. Ha jogszabály valamely munkakör betöltését szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítéshez köti, a szakképzésért felelős miniszter a szakképesítés programkövetelményét a szakképesítés ágazatáért felelős miniszter által meghatározott tartalommal veszi nyilvántartásba. |
| Tanulási javaslat |
| Nyissa meg az alábbi linkre kattintva a programkövetelmények nyilvántartásba vételének eljárásrendjét, és tekintse át a programkövetelmény nyilvántartásba vételének eljárását! Link: https://szakkepesites.ikk.hu/files/PK_nyilvantartasba_vetel_eljarasrend.pdf |
6.6.2. A programkövetelmény felépítése
A szakképesítés alapadatai
A programkövetelmények tartalmazzák az adott szakképesítés ágazati, KEOR szerinti besorolását, valamint az EKKR, MKKR, DKKR képesítési rendszerek szerinti szintbesorolását. Minden programkövetelménynek van egyedi azonosítója.
Betölthető munkakör, munkaköri tevékenységek
A képzési és kimeneti követelményekhez hasonlóan a programkövetelmény is tartalmaz egy leíró részt a szakképesítés alapján betölthető munkakörökről, munkaköri tevékenységekről.
Szabadalmi, szerzői jogi oltalom
A programkövetelményben ki kell térni arra is, hogy a programkövetelményben meghatározott képzési tartalom részben vagy egészben a szabadalmi, szerzői jogi oltalom alatt áll-e. Abban az esetben, ha igen, a képzési program kidolgozása során, illetve a képzést megelőzően egyeztetni kell a jogtulajdonosokkal.
Bemeneti feltételek
A képzési program kidolgozása során figyelembe kell venni a programkövetelményben rögzített, a képzés megkezdéséhez szükséges bemeneti feltételeket. Ezek meglétét a képzésre jelentkezők esetében a felnőttképzőnek kell ellenőriznie.
Óraszámok
A programkövetelmény tartalmazza a minimális és a maximális óraszámot. A képzési programban meghatározott óraszámnak e határok közé kell esnie.
Kimeneti követelmények
A programkövetelmény követelményleíró része a tanulási eredményeket tartalmazza. A programkövetelmény lehet modulrendszerű, ebben az esetben a tanulási eredmények modulonként kerülnek rögzítésre. A programkövetelmény-modul tartalmazza a modulok minimális és maximális óraszámát is.
Társadalmi, gazdasági hasznosság
A programkövetelmény kitér az adott szakképesítés társadalmi-gazdasági hasznosságára is, támpontot adva a program kidolgozóinak a szakképesítéssel kapcsolatos munkaerőpiaci igényekről.
A képesítő vizsga szabályai
A programkövetelmény részletesen meghatározza a képesítő vizsgára vonatkozó szabályokat, beleértve a vizsgára bocsátás feltételeit, a vizsgatevékenységeket, a vizsgatevékenységek súlyát a vizsgán belül, továbbá a vizsgáztatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Ez a fejezet biztosítja, hogy a vizsgaközpontok azonos feltételek és szabályok mentén valósítsák meg a képesítő vizsgákat.
| Jogszabály |
| 6. § A programkövetelmény tartalmazza a szakmai képzés megnevezését és a képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti olyan kódját, amelybe a szakmai képzés besorolható, valamint a szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítésnek az Európai Képesítési Keretrendszer, a Magyar Képesítési Keretrendszer és a Digitális Kompetencia Keretrendszer szerinti szintjének meghatározására vonatkozó megjelölését, a szakmai képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettséget, egészségügyi alkalmassági követelményt és gyakorlatot, a szakmai képzés elvégzéséhez szükséges minimális és maximális foglalkozások számát, a képesítő vizsga követelményeinek leírását és a megszervezéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, valamint a szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb tevékenység vagy munkaterület rövid leírását. |
6.6.3. A szakmai képzés képzési programja és a programkövetelmény kapcsolata
A szakmai képzés megvalósítási keretei
Amíg a szakmai oktatás megvalósításában főszabály szerint a szakképző intézmények vesznek részt, a szakmai képzés megvalósítása felnőttképzési tevékenység keretében történik. A felnőttképzési tevékenységet azok a felnőttképzők végzik, amelyek szerepelnek a felnőttképzők nyilvántartásában. Természetesen a szakképző intézmények is megvalósíthatnak szakmai képzéseket, viszont ennek feltétele, hogy a szakképző intézmény nyilvántartásba vétele is megtörténjen. Amennyiben egy munkaadó – akár a saját munkavállalói, akár más személyek képzésében – felnőttképzőként részt kíván venni, erre akkor van lehetősége, ha engedélyt szerez a felnőttképzési tevékenységre.
A szakmai képzés felnőttképzési programja
A szakmai képzés megvalósításának felnőttképzési törvényben meghatározott feltétele, hogy a felnőttképzőnek ki kell dolgoznia a szakmai képzés programját. A szakmai képzés programját a felnőttképzőnek a Felnőttképzési törvényben meghatározott tartalommal, a programkövetelmény alapján kell kidolgoznia. A képzés céljának, a képzés keretében megszerezhető kompetenciáknak, a képzés óraszámának és természetesen a képzés tananyagegységek szintjén leírt tartalmának is meg kell felelnie az adott szakképesítés programkövetelményében rögzítetteknek.
Amennyiben a felnőttképző nem szakképző intézmény, a szakmai képzést felnőttképzési engedély birtokában folytathatja. Az engedélyezett felnőttképzési tevékenység keretében alkalmazott felnőttképzési programokat elő kell minősíttetnie. Az előminősítést a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében található szakértői listán szereplő szakértő végezheti.
Amennyiben a felnőttképző szakképző intézmény is egyben, a felnőttképzési törvény szerint nem engedély, hanem bejelentés alapján végezheti szakmai képzési tevékenységét. Így esetükben nincs szükség a felnőttképzési programok előminősítésére.
| Tanulási javaslat |
| Az alábbi linken keresse fel a Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszert! A nyilvános oldalakon tekintse át a felnőttképzési nyilvántartásba vételi/bejelentési és az engedélyezési eljárás alapvető szabályait! Kattintson „A felnőttképzők nyilvántartása” menüpontra! Itt részletes információkat talál a felnőttképzési nyilvántartási rendszerről, és a tájékoztató szöveg alatt kereshet a nyilvántartásba vett felnőttképzők között. A jobb felső sarokban található „Bejelentkezés” gombra kattintva saját ügyfélkapuján keresztül be tud lépni a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe, és kezdeményezni tudja bármely, még a nyilvántartásban nem szereplő szervezet felnőttképzési nyilvántartásba vételi, engedélyezési eljárását. Link: https://far.nive.hu/kezdolap |
| Jogszabály |
| 13. § A programkövetelmény és a szakmai képzés képzési programja A szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítés kimeneti követelményeit programkövetelményben kell meghatározni. A szakmai képzés az Fktv. szerinti képzési program alapján folyik. A programkövetelmény és a szakmai képzés képzési programja nem sértheti más személy szabadalmi vagy szerzői jogát, és szakmai tartalma nem lehet azonos a szakmajegyzékben szereplő szakma képzési és kimeneti követelményekben meghatározott tartalmával. A programkövetelményekről a szakképzésért felelős miniszter elektronikus nyilvántartást vezet. A programkövetelmény és a programkövetelményekről vezetett nyilvántartás nyilvános, azt a szakképzésért felelős miniszter a honlapon közzéteszi. (3a) Programkövetelményre, annak módosítására és törlésére a szakképzésért felelős miniszternek bárki javaslatot tehet. Az eljárásban az ügyintézési határidő három hónap, és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak szerinti szakértő kirendelése kötelező. A kérelmező ügyfél a programkövetelmény nyilvántartásba vétele, annak módosítása és törlése iránti eljárásért – a kérelem benyújtásával egyidejűleg – igazgatási szolgáltatási díjat fizet. Az igazgatási szolgáltatási díj a szakképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium bevétele. A programkövetelményekről vezetett nyilvántartásból való törlés vagy módosítás a törölt vagy módosított programkövetelmény alapján – legkésőbb a törlés vagy módosítás időpontját megelőző naptári napon – indított szakmai képzést nem érinti. A programkövetelmény a honlapról nem távolítható el, archiválására a digitális archiválás szabályait kell alkalmazni. |
6.7. Szakképzési tankönyvek, tananyagok
6.7.1. Szakképzési tankönyv és tankönyvvé nyilvánítás
A szakképzési jogszabályok a szakképzési tankönyv fogalmát tágan értelmezik, gyakorlatilag ide sorolnak minden olyan tananyagot, amely az oktatási folyamatban felhasználásra kerül, beleértve a zárt rendszerű távoktatás digitális tananyagait is – azzal a feltétellel, hogy szakképzési tankönyvnek csak azokat a tananyagokat tekinthetjük, amelyek szerepelnek a szakképzési tankönyvjegyzéken.
A szakképzési tankönyvek kidolgoztatása a szakképzésért felelős miniszter feladata. Szintén ő gondoskodik a szakképzési tankönyvvé nyilvánításról. Tankönyvvé nyilvánítási kérelmet tankönyvkiadó, tananyagfejlesztő, bármilyen olyan személy beadhat, aki szakképzési tankönyvet dolgoz ki, tananyagot fejleszt. A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban szakértő véleményezi a tananyagot.
A tankönyv öt évig szerepelhet a nyilvántartásban. Ezen időszak alatt a tankönyv esetében a nyilvánításra vonatkozó feltételeket fenn kell tartani. Tankönyvvé nyilvánítási eljárásban a kérelmező igazgatási szolgáltatási díjat fizet.
Abban az időszakban, amíg a szakképzési tankönyv a tankönyvjegyzéken van, a tankönyv árát a jogszabályban meghatározott árkorlát alatt kell tartani.
A Szakképzési tankönyvjegyzéken szereplő tankönyvekből, tananyagokból a szakképző intézmény oktatójának joga az általa alkalmazott tananyagok, tanulmányi segédletek kiválasztása – a szakképző intézmény szakmai programja és a szakmai munkaközösség véleménye alapján.
| Jogszabály |
| 7. § [Értelmező rendelkezések] 6a.szakképzési tankönyv: az olyan könyv – ideértve a szótárt, a szöveggyűjteményt, az atlaszt, a kislexikont, a munkatankönyvet, a munkafüzetet és a feladatgyűjteményt –, valamint a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerben elérhető digitális tananyag, kiegészítő ismeretanyag és egyéb tanulmányi segédlet, amely a szakképzési tankönyvjegyzéken szerepel 48. § [Az oktató jogai] 3. a szakképző intézmény szakmai programja, illetve a szakmai képzés képzési programja alapján – a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével – megválasztja az alkalmazott tankönyveket, digitális tananyagokat és egyéb tanulmányi segédleteket, a szemléltető és a szakképzés céljait szolgáló pedagógiai szakmai eszközöket. 96. § [A szakképzésért felelős miniszter feladata] (1) A szakképzésért felelős miniszter eb) kidolgoztatja a szakképzési tankönyveket 3) Szakképzési tankönyvvé nyilvánítás: A szakképzésért felelős miniszter a könyvkiadást, illetve a digitális tananyagfejlesztést folytató személy kérelme alapján – a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével – dönt a szakképzési tankönyvvé nyilvánításról, annak módosításáról, meghosszabbításáról és megszüntetéséről. |
6.7.2. Szakképzési tankönyvjegyzék
Szakképzési tankönyvjegyzék
A szakképzési államigazgatási szerv – tankönyvjegyzék esetében a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (továbbiakban: NSZFH) – vezeti a szakképzési tankönyvjegyzéket, és elvégzi a nyilvántartással, annak módosításával, meghosszabbításával, megszüntetésével kapcsolatos tevékenységeket.
A tankönyvjegyzék az NSZFH honlapján érhető el. A tankönyvek megtekinthetők a hivatal bemutatótermében, és ott készpénzért megvásárolhatók.
A kiadóknak lehetőségük van kiadói ajánlást készíteni a tankönyvekhez. Az ajánlások tartalmazzák a kiadvány főbb adatait, kapcsolódásait a szakképesítéshez, szakmához.
A szakképzési tananyagok megújítása
A szakképzési tankönyvek, tartalmak megújítása a Szakképzés 4.0 stratégia kiemelt területe, ennek megfelelően több pályázati konstrukcióban is jelentős tananyagfejlesztési tevékenység folyik. Ezekben a projektekben kidolgozott tananyagok egyre szélesebb körben lesznek elérhetőek a szakképző intézmények, a felnőttképzők és a duális képzőhelyek számára. A tananyagok kidolgozása a megújult szakképzési követelményeknek, az azokat leíró dokumentumoknak megfelelően történik.
A tankönyvek, tananyagok korszerű, digitális formában készülnek el, és az úgynevezett zárt rendszerű képzésmenedzsment rendszeren keresztül elérhetők a felhasználó számára. A közneveléshez hasonlóan a szakképzési tananyagok is ingyenesen használhatók. A 10.3. fejezetben részletesen bemutatjuk a zárt rendszerű képzésmenedzsment rendszert, annak használati lehetőségeit.
A tananyagok digitális formában való közreadása lehetővé teszi a tartalmak folyamatos megújítását, a technológiai, szakmai változások követését.
| Tanulási javaslat |
| Keresse fel az NSZFH honlapját az alábbi linken! Itt megtalálja a 2021/22-es tanévre szóló Szakképzési tankönyvjegyzéket, valamint a forgalmazásra vonatkozó információkat, kiadói ajánlásokat is. Link: https://www.nive.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=309 |
| Jogszabály |
| 97. § [A szakképzési államigazgatási szerv feladata] A szakképzési államigazgatási szerv d) vezeti a szakképzési tankönyvjegyzéket és végzi a szakképzési tankönyvvé nyilvánítással, annak módosításával, meghosszabbításával és megszüntetésével kapcsolatos döntés-előkészítő feladatokat. |
6.7.3. Saját tartalmak, tananyagok a szakirányú oktatásban
Képzőhelyi sajátosságokat bemutató tananyagok
Digitális tananyagok alkalmazásával a tananyagok könnyen elérhetővé válnak a szakképzésben résztvevők számára. De – különösen a szakirányú oktatásban – szükség van azokra a technológiaközeli, akár az adott vállalkozásra jellemző szakmai tartalmakra, amelyek szintén részét képezik a munkaerőpiaci elvárásokra történő felkészítésnek.
Oktatók által készített tananyagok, oktatási segédletek
Jogszabályok ugyan kimondják, hogy a szakképzésben a tankönyvjegyzéken szereplő tananyagokat lehet használni, de ez nem jelentheti azt, hogy a tanuló ne férjen hozzá a tanulási igényeinek, munkáltatói elvárásoknak megfelelő tartalmakhoz. Az oktatóknak továbbra is megvan a lehetősége arra, hogy tanulóik számára olyan segédanyagokat, szemléltető anyagokat készítsenek, amelyeket közvetlenül felhasználnak tanulóik kompetenciáinak fejlesztésében. Az oktatási projektek anyagai
A projektalapú oktatás szintén feltételezi olyan tanulási szakképzési projektek kidolgozását, amelyek közvetlenül illeszkednek akár egy adott duális képzőhely eszközeihez, berendezéseihez, technológiai adottságaihoz és munkaköri elvárásaihoz.
Ezek az elemi tartalomfejlesztési feladatok továbbra is a képzőhelyek, szakképző intézmények, akár az egyes oktatók szintjén valósulnak meg. Az ilyen irányú, a szakképzés minőségét közvetlenül befolyásoló tevékenységek támogatása érdekében a szakképzésben érintettek részére elérhető lesz a zárt rendszerű képzésmenedzsment rendszer tananyagszerkesztője. A tananyagszerkesztő lehetőséget biztosít saját tartalmak készítésére, amelyek akár egyes szakképző intézményekben, képzőhelyeken tanulók, tanulócsoportok számára lesznek elérhetők.
