4.1. A szakirányú oktatás megszervezése, a duális képzőhely szerepe
4.1.1. A szakképző intézmények és duális képzőhelyek együttműködése a szakirányú oktatás megvalósításában
A Szakképzési törvény már az alapelvek szintjén is kitér arra, hogy a szakmai önállósággal rendelkező szakképző intézmény és a duális képzőhely együttműködésben valósítja meg a szakmai oktatást. Tehát a szakmai oktatás az állam és a magánszféra konstruktív együttműködésében, és egymás érdekeinek kölcsönös elismerésével, megosztva folyik.
| Jogszabály |
| Szkt. 2. § Az oktatáshoz való jog biztosítása 2) A szakképzésialapfeladat-ellátás a szakmai önállósággal rendelkező szakképző intézmény és a duális képzőhely között az állam és a magánszféra konstruktív együttműködésével és érdekeik kölcsönös elismerésével megosztva folyik. A szakképzés megszervezésének minőségét, demokratikus és jogszerű működését e törvény és az állam általi ellenőrzés biztosítja. |
Kiemelt cél a szakirányú oktatás duális képzőhelyen történő megvalósítása. Ennek érdekében a szakirányú oktatás tisztán iskolai környezetben csak akkor valósítható meg, ha a tanulók nem találnak olyan duális képzőhelyet, amely szakképzési munkaszerződést kötne velük. Ennek tényét a területileg illetékes kamarának kell igazolnia.
A szakképzés megszervezésére vonatkozó jogszabályok, a követelményeket leíró dokumentumok (beleértve a képzési és kimeneti követelményeket és programtanterveket), a kompetenciaalapú, más szóval tanulásieredmény-alapú megközelítésből kiindulva nem határozzák meg az elméleti és gyakorlati oktatás arányát. Ennek megfelelően a szakirányú oktatási szakaszban az oktatás akár teljes egészében is megvalósulhat duális képzőhelyen. Ez a fajta megközelítés is jól mutatja, hogy a hangsúly a munkahelyi környezetben felhasználható készségek fejlesztésére került. A programtantervekben meghatározott tantárgyak szintjén azonban meghatározásra kerül, hogy az adott tantárgy órakeretének minimum hány százalékát kell gyakorlati helyszínen megvalósítani. A gyakorlati helyszín viszont lehet tanműhely és duális képzési helyszín is.
| Tanulási javaslat |
| Keresse fel az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. honlapját az alábbi linken! Válasszon ki egy olyan szakmát, amelyet ismer vagy megismerne! Nyissa meg a szakma programtantervét! Nézze át a programtantervet abból a szempontból, hogy az adott tantárgyak esetében milyen óraszámarányt határoznak meg a gyakorlati helyszínen történő képzésre! Link: https://szakkepzes.ikk.hu/kkk–ptt |
4.1.2. A szakirányú oktatás szervezeti és szervezési keretei
A Szakképzési törvény és végrehajtási rendelete határozza meg, hogy a szakirányú oktatást milyen szervezési és szervezeti keretek között kell megvalósítani.
A Szakképzési törvény egyértelműen kimondja, hogy a szakirányú oktatást duális képzőhelyen, illetve szakképző intézményben lehet megszervezni. Így a szakirányú oktatást folytató szervezetek együttesen a duális képzőhelyek és a szakképző intézmények. Ahogy erre a korábbi fejezetekben már kitértünk, a szakképző intézmények szakképző iskolák és technikumok lehetnek. Ebben a fejezetben áttekintjük, hogy milyen típusú szervezetek lehetnek duális képzőhelyek, és milyen jogszabályi felhatalmazás alapján, milyen feltételek biztosításával végezhetik szakirányú oktatási tevékenységüket.
A Szakképzési törvény végrehajtási rendelete tovább pontosítja, hogy a szakképző intézményen, duális képzőhelyen a szakirányú oktatást tanteremben, tanműhelyben vagy munkahelyi körülmények között kell megszervezni. A tantermek, tanműhelyek a szakképző intézményekben állnak rendelkezésre, a duális képzőhelyeken pedig jellemzően munkahelyi körülmények között vagy tanműhelyben folyik az oktatás.
| Jogszabály |
| Szkt. 80. § A szakirányú oktatás megszervezése (1) Szakirányú oktatást a duális képzőhely, illetve a szakképző intézmény (a továbbiakban együtt: szakirányú oktatást folytató szervezet) szervezhet. Szkr. 237. § A szakirányú oktatást tanteremben, tanműhelyben vagy munkahelyi körülmények között kell megszervezni. |
4.1.3. Saját munkavállalók a szakirányú oktatásban a duális képzőhelyen
Már a Szakképzési stratégia helyzetfelmérő szakaszában is egyértelművé vált, hogy a munkavállalók jelentős része élete során akár többször is szakmaváltásra, új szakma elsajátítására kényszerül. Akár úgy is, hogy közben nem vált munkahelyet. Éppen ezért azokra a munkáltatókra, amelyek duális képzőhelyként szerepet vállalnak saját munkavállalóik szakmai oktatásában, új szakmára való felkészítésükben, külön szabályok vonatkoznak. Esetükben nincs szükség a kamarai minősítésre. A kamarai minősítésre, egyáltalán a duális képzőhellyé válás folyamatára, feltételeire a következő alfejezetekben térünk ki.
4.2. Szakirányú oktatás tanműhelyben és munkahelyi körülmények között
4.2.1. Szakirányú oktatás tanműhelyben
Jogszabály határozza meg a tanműhely fogalmát. A tanműhely gyakorlati képzőhely, vagyis alapvető célját tekintve oktatási célokat szolgál. A tanműhelyekben jellemzően termelő, szolgáltató tevékenység nem folyik. Felszereltsége és kialakítása a szakma jellegétől, a tanulási eredmények eléréséhez szükséges követelményektől függ. A tanműhely lehet iskolai tanműhely vagy duális képzőhely által működtetett tanműhely.
Az iskolai tanműhely a szakképző intézmény valamely feladatellátási helyén kerül kialakításra. A duális képzőhely által működtetett tanműhelyt a gazdasági szervezet, munkaadó tartja fenn.
| Jogszabály |
| Szkt. 238. § A tanműhely (1) A tanműhely lehet iskolai tanműhely vagy duális képzőhely által működtetett tanműhely. (2) A tanműhely olyan gyakorlati képzőhely, amely a szakma jellegétől függően különösen műhely, tangazdaság, tanbolt, tankórterem, tankert, tanudvar, tankonyha, laboratórium, taniroda, demonstrációs terem, gyakorló- és szaktanterem formájában működik. |
4.2.2. Szakirányú oktatás munkahelyi körülmények között
Abban az esetben, ha a szakirányú oktatás nem tanműhelyben valósul meg, akkor munkahelyi körülmények között megvalósuló szakirányú oktatásról beszélünk. A tanulót foglalkoztató munkáltatónak munkahelyi körülmények között folyó szakirányú oktatás esetében is szakképzési munkaszerződéssel kell biztosítania, hogy a munkahely felszereltsége lehetővé teszi a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak teljesítését.
A megfelelő felszereltség mellett biztosítani kell, hogy az adott munkahelyen folytatott szakmai tevékenység tartalma és jellege is megfeleljen a tanulási eredményekben meghatározott követelményeknek. Vagyis az adott munkahelyen folyó termelő, szolgáltató tevékenység megvalósításába kell bekapcsolódni a szakképzési munkaszerződést megkötő tanulónak.
Amennyiben a szakirányú oktatás munkahelyi körülmények között történik, a munkavégzés időtartamának, ütemezésének meg kell felelnie a szakirányú oktatás szabályainak. Továbbá – a tanulók biztonsága érdekében – kiemelt figyelmet kell fordítani a tűz-, baleset-, munka- és környezetvédelmi előírások betartására.
| Jogszabály |
| Szkt. 239. § Munkahelyi körülmények között történő oktatás tárgyi és személyi feltételei (1) Munkahelyi körülmények között szakirányú oktatás akkor folytatható, ha a) a munkahely felszereltsége, a munkahelyen folytatott szakmai tevékenység tartalma és jellege, valamint az oktatási időtartamát kitöltő munka lehetővé teszi a képzési és kimeneti követelményekre való felkészülést. A munkahelynek meg kell felelnie a tűz-, baleset-, munka- és környezetvédelmi előírásoknak. Ha a gazdálkodó szervezet több tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakirányú oktatását szervezi meg munkahelyi körülmények között, köteles felelős személyt megbízni a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakirányú oktatásának figyelemmel kísérésére, aki ezt a tevékenységet munkája mellett is elláthatja. |
4.2.3. A szakmai oktatás megszervezéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételek
A szakmai oktatás tárgyi feltételeire vonatkozó követelmények
A szakmai oktatás megszervezéséhez szükséges tárgyi feltételeket az adott szakma képzési és kimeneti követelményei határozzák meg. Az elérendő tanulási eredményeknek megfelelően, azokkal összhangban kell biztosítani a szükséges eszközöket, felszereléseket a gyakorlati helyen.
| Tanulási javaslat |
| Keresse fel az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. honlapját! Válasszon ki egy olyan szakmát, amelyet ismer, amelynek oktatását az Ön által képviselt szervezet munkaerőpiaci szempontból fontosnak tartja. Gondolja át, hogy a kiválasztott szakma képzési és kimeneti követelményének 5. pontjában meghatározott tárgyi feltételek megteremthetők-e, mit kellene beszerezni ahhoz, hogy duális képzőhellyé válhassanak! Vesse össze a tárgyi feltételekre vonatkozó követelményeket ugyanezen dokumentum 6. pontjában meghatározott kimeneti követelményekkel! Link: https://szakkepzes.ikk.hu/kkk–ptt |
A személyi feltételek biztosítása a tanműhelyben
A szükséges személyi feltételeket a tanműhely működtetőjének kell biztosítania. Iskolai tanműhely esetében az iskola fenntartójának, duális képzőhely által működtetett tanműhely esetében pedig a duális képzőhelynek.
Amennyiben a tanműhelyt duális képzőhely működteti, biztosítania kell az alábbi feltételeket:
− tanműhelyvezetőt, aki azonban ezt a tevékenységet más munkaköre, munkatevékenysége mellett is elláthatja;
− a műhelyben folyó szakirányú oktatási tevékenységhez megfelelő felkészültségű oktatót;
− a tanműhelyben folytatott tevékenységek előkészítéséhez szükséges műszaki, fizikai dolgozó alkalmazását.
| Jogszabály |
| Szkr. 238. § A személyi feltételek biztosítása a tanműhelyben Az iskolai tanműhely működésének személyi feltételeiről a fenntartó, a duális képzőhely által működtetett tanműhely személyi feltételeiről a duális képzőhely gondoskodik. A duális képzőhely által működtetett tanműhely működésének személyi feltételei keretében a tanműhelyvezetőről, aki ezt a tevékenységet más munkaköre mellett is elláthatja, a gyakorlati oktatóról, továbbá a termelő-szolgáltató tevékenység előkészítéséhez szükséges műszaki, fizikai dolgozóról a duális képzőhely gondoskodik. |
A duális képzőhely oktatójával szemben támasztott követelmények
Duális képzőhely oktatója – beleértve a tanműhely oktatóját, illetve a munkahelyi körülmények között történő oktatás során alkalmazott oktatót – olyan személy lehet, aki
− az oktatott szakmának megfelelő, államilag elismert, legalább középfokú szakirányú szakképzettséggel, és
− legalább öt éves, az érintett szakképzettségének megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezik.
Emellett az oktatói tevékenység megkezdését megelőzően kamarai gyakorlati oktatói vizsgát kell tennie. Azok az oktatók mentesülnek a kamarai gyakorlati oktatói vizsga letétele alól, akik
| − | szakirányú mestervizsgával rendelkeznek, |
| − | felsőfokú végzettséggel, szakirányú középfokú szakképzettséggel és legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkeznek, |
| − | az egészségügyi ágazat tekintetében egészségügyi gyakorlatvezető szakképesítéssel rendelkeznek, |
| − | az adott szakmában felsőfokú szakképzettséggel és legalább két éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek, |
| − | vagy a hatvanadik életévüket betöltötték. |
Az oktatókkal szemben elvárás továbbá a cselekvőképesség, és nem állhatnak olyan foglalkoztatástól való eltiltás hatálya alatt, amely alapján szakirányú oktatói tevékenységet nem végezhetnek.
| Jogszabály |
| Szkt. 242. § A duális képzőhelyen oktató az lehet, aki cselekvőképes, nem áll a szakirányú oktatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a duális képzőhely által vállalt szakmának megfelelő, államilag elismert, legalább középfokú szakirányú szakképzettséggel és legalább ötéves, az érintett szakképzettségnek megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezik, és kamarai gyakorlati oktatói vizsgával rendelkezik. Mentesül a kamarai gyakorlati oktatóivizsga-letétel alól az, aki szakirányú mestervizsgával rendelkezik, a duális képzőhely által vállalt szakmának megfelelő szakirányú felsőfokú szakképzettséggel és legalább kétéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik. bb) felsőfokú végzettséggel, szakirányú középfokú szakképzettséggel és legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal vagy bc) – az egészségügyi ágazat tekintetében – egészségügyi gyakorlatvezető szakképesítéssel rendelkezik, vagy c) a hatvanadik életévét betöltötte. |
4.3. Kamarai nyilvántartásba vétel
Ahhoz, hogy egy gazdálkodó szervezet, munkaadó duális képzőhelyként működhessen, szerepelnie kell a duális képzőhelyek nyilvántartásában. Duális képzőhelyként nem vehető nyilvántartásba szakképző intézmény.
A duális képzőhelyek nyilvántartását a gazdasági kamara vezeti. A nyilvántartással kapcsolatos tevékenységeket a területileg illetékes kamarák végzik. A területi illetékességet az határozza meg, hogy hol található a duális képzőhely szakirányú oktatási célt szolgáló székhelye vagy telephelye.
A duális képzőhely nyilvántartásba vételének feltétele, hogy rendelkezzen az előzőekben bemutatott személyi és tárgyi feltételekkel.
A duális képzőhelynek ezeken túl jogszabályban meghatározott minőségirányítási rendszert kell működtetnie, vagy legalább meg kell felelnie a kamara által kidolgozott minőségi követelményeknek. Ezeket a követelményeket a kamara honlapján teszi közzé.
| Tanulási javaslat |
| Keresse föl a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapját, és amennyiben nem ismeri, nézze meg a minőségirányítási szempontokat tartalmazó dokumentumot! Link: https://dualis.mkik.hu/hir/20 |
| Tanulási javaslat |
| A duális képzőhelyek nyilvántartását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elektronikusan vezeti. Keresse fel az alábbi linkre kattintva a duális képzőhelyek nyilvántartását! A bal oldali menüben válasza ki a „Duális képzőhelyek nyilvántartása (Új)” menüpontot! Állítsa be a megjelenítendő adatok körét, közöttük a telephely, székhely címét! Próbálja ki a szűrési, keresési lehetőségeket! Keresse meg a működési helye szerinti, az Ön számára fontos szakmákban működő duális képzőhelyeket! Exportálja ki és tekintse meg a keresési eredményeket! Link: https://www.isziir.hu/_frontend/index.php |
| Jogszabály |
| 82. § A duális képzőhelyek nyilvántartása (1) Duális képzőhelyként az a képzőközpont vagy – a szakképző intézmény kivételével – más olyan gazdálkodó szervezet vehető nyilvántartásba, amelynél a szakirányú oktatás megszervezésének feltételei biztosítottak, amely a Kormány rendeletében meghatározott végzettséggel és szakképesítéssel vagy szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező személyt foglalkoztat, amely a duális képzőhely által vállalt szakirányú oktatáshoz szükséges eszközzel és felszereléssel rendelkezik és a 19. § (3) bekezdése szerinti minőségirányítási rendszert működtet vagy legalább a gazdasági kamara által kidolgozott szempontrendszerben meghatározott minőségi követelményeknek megfelel. |
A Szakképzési törvény meghatározza a duális képzőhelyek egy speciális csoportját. Az úgynevezett képzőközpontok a gazdasági szervezetek mellett szintén be kell, hogy kerüljenek a duális képzőhelyek nyilvántartásába. A képzőközpontok fajtáiról, alapításuk módjáról a következő fejezetben olvashat.
